Dr. Polacsek Csaba: Az ajánlatban szereplő, és az ajánlattételt követően a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által megfogalmazott hivatalos indokláshoz nem kívánok egyéb érveket hozzátenni. Többen azonban félreértelmezték a Rába részvények megvásárlását, és tévesen államosításnak nevezték, ami nem fedi a valóságot. Itt egy szabályozott tőkepiaci tranzakció keretében, az állam ugyanúgy, mint bármely más szereplő, amely nyilvános vételi ajánlatot tesz, az állam is kötelező vételi ajánlatot tett a korábbi maláj befektetővel, a DRB Hicommal történt megállapodást követően. Erre azért volt szükség, mert a DRB részvénycsomagjával az állam a 25 százalékos részvényarányt átlépi a Rábában.
P: Pontosan mekkora tranzakcióról beszélünk?
P: Mekkora büdzsé állt rendelkezésre a tranzakció lebonyolítására?
P.Cs.: Idén júliusban összesen 13,4 milliárd forintot csoportosítottak át az MNV-hez az állami vagyon gyarapítására, a Vagyonkezelő költségvetésében így akár arra is van fedezet, hogy az állam a Rába összes részvényét megvásárolja.
P: Az MNV-nél vannak még hasonló célra zárolt összegek?
P.Cs.: Jelenleg nincsenek. Ez úgy néz ki, hogy az MNV Zrt. minden évben rendelkezik egy büdzsével, amelyben különböző célokra, például társaságokban történő tőkeemelésre vagy társaságok támogatására szerepelnek források. A Rába felvásárlása előre nem volt tudható, az MNV-nél nem volt betervezve. 2012-re ezen a soron (állami tulajdoni részesedések növekedését eredményező kiadások - a szerk.) 8,6 milliárd forint van betervezve, ez az összeg a költségvetési törvény tervezetében is szerepel és a meglévő cégek - elsősorban a Nemzeti Eszközkezelő - tevékenységének bővítésére, illetve tőkeemelésének finanszírozására szolgál.
P: Mekkora részvénycsomag felett diszponál jelenleg az állam?
P.Cs.: Ha összeadjuk az MFB Invest, a DRB Hicom és a Nyugdíjreform- és Adósságcsökkentő Alap részvénycsomagját, akkor az összesen 27 százaléknyi részvényhányadot jelent. Ha ezt korrigáljuk a saját részvényekkel, akkor 29,25 százalékos állami szavazati arányról lehet jelenleg beszélni.
P: Méltányos az ajánlatban szereplő részvényenként 815 forintos ár?
P.Cs.: Az elmúlt 3 évben nagyjából az ajánlati árhoz közeli, 800 forint körüli árfolyamon oszcillált a Rába papírok árfolyama. A hatályos jogszabályi környezetben legalacsonyabbként megajánlható 815 forintos ár különösen annak fényében méltányos, hogy időközben a nemzetközi befektetői hangulat is sokat romlott. A felfüggesztést megelőző árfolyamhoz képest a 815 forintos ajánlati ár egy méltányos felárat nyújt, a 30 százalékos prémium szokványos mértékűnek nevezhető nyilvános felvásárlások esetén.
P: Mi történik a 30 napos ajánlati időszak lejárta után?
P.Cs.: Egyelőre nem tudjuk, hány jelenlegi részvénytulajdonos dönt a Rába papírok felajánlásáról. Amennyiben 50 százalék alatti részvényhányaddal rendelkezne az állam a Rába részvények felajánlására kiírt 30 napos időszakot követően, akkor az ajánlattevő élhet elállási jogával. Az hogy ezzel a jogával él-e majd, az attól függ, összesen a részvényesek hány százaléka ajánlja fel Rába papírjait.
P: Milyen kimenetelek állhatnak elő?
P.Cs.: A fontosabb tulajdoni hányad szintek a következők: egyrészt abban az esetben, ha az állam a részvények kevesebb mint 50 százalékát szerzi meg, joga van elállni az ajánlattól. A törvényi előírások szerint 75 százalékos tulajdoni hányad fölött dönthet úgy a nagytulajdonos, hogy a tőzsdei kivezetés mellett dönt, 90 százalék felett pedig a megmaradt kisrészvényesek kiszorítása következhet.
P: Összejöhet az ajánlattól való elállás szempontjából kritikus 50 százalékos állami részesedés?
P.Cs.: Az MNV azt vélelmezi, hogy az állam érdemi befolyást szerez a Rábában. Jelenleg a részvények közel 30 százalékát birtokolja az állam, a piaci szereplőkkel folytatott informális megbeszélések alapján igen magas annak a valószínűsége, hogy a befektetők jelentős hányada él majd ezzel a lehetőséggel, és felajánlja majd részvényeit a 815 forintos ajánlati áron.
P: Az MNV tájékoztatja a piaci szereplőket a felajánlások aktuális állásáról?
P.Cs.: Arra számítunk, hogy ez a folyamat farnehéz lesz, vagyis a 30 napos időszak vége felé várható, hogy nagyobb számban felajánlják majd részvényeiket a befektetők, hiszen semmi sem presszionálja őket arra, hogy elsiessék ezt a döntést. Éppen ezért az MNV úgy döntött, hogy a 30 napos időszakon belül nem, csupán az időszak végén, a végleges volument teszi közzé. Nagyobb "roham" tehát az utolsó napokban várható, ezért is fontos, hogy az Unicredit 80 fiókjában van lehetőség a részvények felajánlására.
P: Tőzsdei cég maradhat a Rába?
P.Cs.: Ha az állam 50 százalék fölé kerül, de nem tesz újabb ajánlatot, akkor néhány 10 százaléknyi részvény kint maradhat a piacon, ezekben azonban valószínűleg a jelenleginél is alacsonyabb lesz a forgalom. A kivezetés kérdése egyelőre nincs napirenden, erről annak fényében születhet döntés, hogy hány százaléknyi részvényt ajánlanak majd fel a részvényesek.
P: Sor kerülhet a Rába eszközeinek átértékelésére a felvásárlást követően?
P.Cs.: A Rábát az állam egy működő entitásként vásárolja meg, amennyiben nem történik restrukturálás, akkor nincsen értelme az eszközöket újraértékelni. Mindaddig, amíg az adott eszköz nem kerül értékesítésre, vagy a társaság nem szünteti be tevékenységét, addig nem kell átértékelni eszközeit. Amennyiben a tulajdonos nem kívánja eladni az eszközöket, akkor nem érdemes újraértékelni a vagyonelemeket, már csak azért sem, mert jelenleg az általános piaci környezet igencsak nyomott és egyébként komoly vagyonértékelői díjat kellene fizetni érte. Hozzáadott értéke az átértékelésnek tehát nincsen abban az esetben, ha nem akarja a tulajdonos értékesíteni ezeket az eszközöket.
P: A kérdés azért merült fel, mert piaci szereplők körében igen népszerű érv a Rábában történő állami tulajdonszerzés mellett, hogy a tranzakció lezárása után a társaság ingatlanvagyonát újraértékelik, és a jelenleg a könyvekben szereplő értéknél jóval magasabb ár meghatározása után az állam eladhatja a Rába-ingatlanokat. Logikus ez az érvelés?
P.Cs.: Az államnak nem az volt a célja, hogy egy hedge fund-hoz hasonlóan feldarabolja a Rábát, hanem a társaságot, mint működő egységet kezeli, és nem azt nézi, hogy egyes vagyonelemek önmagukban mennyit érnek. Nincs tehát kormányzati szándék az ingatlanok efféle hasznosítására. Erre az állami tulajdonszerzés előtt is lett volna lehetőség, más szereplők is adhattak volna vételi ajánlatot a Rábára, felvásárolhatták volna a társaságot és kiemelhették volna belőle az ingatlanokat. Az, hogy ezt nem tette meg senki, az azt mutatja, hogy ennek a vélelmezett felárnak relatíve rövid időn belüli realizálhatósága igencsak kérdéses. Különösen mert Magyarországon jelenleg sok a befagyott ingatlanfejlesztési projekt.
P: Terveznek bármilyen változtatást a Rába menedzsmentjében?
P.Cs.: Természetesen ez attól is függ, hogy az állam mekkora tulajdoni hányadot ér el a Rábában. Általánosságban elmondható, hogy a stratégiai tulajdonosok képviseltetik magukat a társaságok igazgatóságában és a felügyelő bizottságában. Arra vonatkozóan nincsen állami szándék, hogy a Rába stratégiai vezetésében mélyreható változások történjenek.
P: Jelenleg a Rába papírokban 800 forint alatti árfolyamon kereskednek a tőzsdén, érdemes lehet megvenni a papírokat és felajánlani a 815 forintos áron?
P.Cs.: Nem tisztem, hogy befektetési tanácsokat adjak, de összességében elmondható, hogy a részvényárfolyam a felvásárlásról szóló bejelentést követően az ajánlati ár közelébe ugrott, a diszkont pedig igen alacsony, ami azt mutatja, hogy a befektetők relatíve kis valószínűséget adnak annak, hogy az ajánlat sikertelen lesz, az állam eláll vételi szándékától.
