Az egerészölyv (Buteo buteo) megjelenése, életmódja, szaporodása

Az egerészölyv (Buteo buteo) megjelenése, életmódja, szaporodása

Az egerészölyv (Buteo buteo) megjelenése, jellemzői



Mérete és súlya:

  • Testhossz: 51-58 cm
  • Szárnyfesztávolság: 110-135 cm
  • Súly: 0,9-1,3 kg

Színezete:

  • Háta barna, sötétebb foltokkal
  • Hasa világosabb barna, sötét csíkokkal
  • Feje szürke, sötét csíkkal a szeme alatt
  • Torka fehér
  • Szemei sárgák
  • Csőre szürke

Várható élettartama:

  • Vadon: 10-15 év
  • Fogságban: akár 25 év

További jellemzők:

  • Erős csőr és karmai
  • Robusztus testalkat
  • Hosszú, széles szárnyak
  • Kiváló látás és hallás
  • Gyakran köröz a levegőben, keresve a zsákmányát
  • Tápláléka: rágcsálók, kismadarak, hüllők
  • Fészkét fák koronájában építi
  • 2-3 tojást rak, melyeken 33-35 napig kotlik
  • A fiókák 40-45 napos korukban repülnek ki

Érdekességek:

  • Az egerészölyv Magyarország leggyakoribb ragadozó madara.
  • Védett faj.
  • Fontos szerepet játszik a rágcsálók állományának szabályozásában.
Az egerészölyv (Buteo buteo) megjelenése, életmódja, szaporodása
Az egerészölyv (Buteo buteo) megjelenése, életmódja, szaporodása



Az egerészölyv (Buteo buteo) elterjedése, előfordulása

Elterjedési terület:

  • Európa, Ázsia és Észak-Afrika
  • Izland és Észak-Skandinávia kivételével egész Európában megtalálható
  • Magyarországon is gyakori faj

Élőhely:

  • Erdők, mezőgazdasági területek, rétek, legelők
  • Fás, nyílt területeket kedvel
  • Kerüli a sűrű erdőket és a nyílt vízfelületeket

Fészkelés:

  • Fák koronájában építi fészkét
  • Gyakran használja ugyanazt a fészket évről évre

Vonulás:

  • A skandináv és észak-európai populációk vonulók, telelni délre vonulnak
  • A magyarországi állományok részben vonulók, részben állandóak
Az egerészölyv (Buteo buteo) megjelenése, életmódja, szaporodása
Az egerészölyv (Buteo buteo) megjelenése, életmódja, szaporodása



Rendszertani besorolása

Osztály: Madarak (Aves) Rend: Vágómadár-alakúak (Accipitriformes) Család: Vágómadárfélék (Accipitridae) Nemzetség: Ölyvek (Buteo) Faj: Egerészölyv (Buteo buteo)

Alfajok:

  • Buteo buteo buteo: Európa, Észak-Afrika és Nyugat-Ázsia
  • Buteo buteo vulpinus: Kelet-Európa és Közép-Ázsia
  • Buteo buteo menetriesi: Kaukázus és Dél-Nyugat-Ázsia
  • Buteo buteo japonicus: Kelet-Ázsia
  • Buteo buteo insularis: Kanári-szigetek
  • Buteo buteo rothschildi: Azori-szigetek

Az egerészölyv (Buteo buteo) életmódja

Táplálkozás:

  • Ragadozó madár, főleg rágcsálókkal táplálkozik (mezei pocok, egér)
  • Kisebb madarakat, hüllőket, rovarokat is fogyaszt
  • Vadászat közben gyakran köröz a levegőben, majd lecsap a zsákmányára
  • Erős csőrével és karmaival ejti el áldozatát

Szaporodás:

  • Monogám faj, párokban él
  • Fészkét fák koronájában építi gallyakból
  • 2-3 tojást rak, melyeken 33-35 napig kotlik
  • A fiókák 40-45 napos korukban repülnek ki
  • A szülők mindkét nem tagja részt vesz a fiókák nevelésében

Viselkedés:

  • Napközben aktív madár
  • Jó látása és hallása van
  • Gyakran vitorlázik a levegőben
  • Területhű madár, territóriumot védelmez
Az egerészölyv (Buteo buteo) megjelenése, életmódja, szaporodása
Az egerészölyv (Buteo buteo) megjelenése, életmódja, szaporodása



Az egerészölyv (Buteo buteo) táplálkozása

Tápláléka:

  • Az egerészölyv főként kisemlősökre vadászik, mint a mezei pocok, egér, cickány, mókus.
  • Kisebb madarakathüllőket (pl. gyíkok, kígyók), kétéltűeket (pl. békák) is fogyaszt.
  • Táplálékának összetétele a zsákmányállatok helyi elérhetőségétől függően változhat.
  • Kisebb mértékben rovarokat is fogyaszt, főleg a fiókanevelés időszakában.

Vadászati technikák:

  • Az egerészölyv két fő vadászati technikát alkalmaz:
    • Körözés: Magasra repül, majd körözve figyeli a zsákmányt. Ha kiszúr egy áldozatot, lecsap rá.
    • Lesővadászat: Fák ágain ülve lesi a zsákmányt, és ha kellő közel jön, lecsap rá.

Emésztés:

  • Az egerészölyv gyomra erős savakkal és enzimekkel bontja le a zsákmányt. A nem emészthető részeket (pl. szőr, csontok) visszaköpi, ún. köpet formájában.

Érdekességek:

  • Az egerészölyv naponta 1-2 zsákmányállatot fogyaszt.
  • A zsákmányállat méretét a madár mérete határozza meg.
  • Az egerészölyv fontos szerepet játszik a rágcsálók állományának szabályozásában.
Az egerészölyv (Buteo buteo) megjelenése, életmódja, szaporodása
Az egerészölyv (Buteo buteo) megjelenése, életmódja, szaporodása



Fészkelőhelye, szaporodása, fiókái

Fészkelőhely:

  • Az egerészölyv fészkét magas fák koronájában építi.
  • Gyakran idős, lombos fákat választ, de fészkelhet fenyőféléken is.
  • A fészek gallyakból épül, és a tojó béleli puha anyagokkal, mint a fű, moha, toll.

Szaporodás:

  • Az egerészölyv monogám faj, párokban él.
  • A párok márciusban kezdenek udvarolni egymásnak.
  • A tojó áprilisban rakja le 2-3 tojását.
  • A tojásokon mindkét szülő kotlik 33-35 napig.
  • A fiókák júniusban kelnek ki.
  • A fiókák fészeklakók, és mindkét szülő eteti őket.
  • A fiókák 40-45 napos korukban repülnek ki.

Fiókák:

  • A fiókák szürke színűek, barna foltokkal.
  • Fejükön szürke sapka van, csőrük sárga.
  • A fiókák hangosak, és kéregetve hívják a szüleiket.
  • A fiókák gyorsan fejlődnek, és hamarosan megtanulnak repülni.

Érdekességek:

  • Az egerészölyv fészkét évről évre használja, és minden évben kijavítja.
  • A fiókák néha testvérgyilkosságot követnek el, ha nem jut elegendő táplálékhoz mindannyiuknak.
  • Az egerészölyv fiókái 1-2 éves korukban válnak ivaréretté.
Az egerészölyv (Buteo buteo) megjelenése, életmódja, szaporodása
Az egerészölyv (Buteo buteo) megjelenése, életmódja, szaporodása



Az egerészölyv (Buteo buteo) ismertebb betegségei

Paraziták:

  • Külső paraziták: kullancsok, atkák, tetvek
  • Belső paraziták: fonálférgek, galandférgek, coccidiumok

Baktériumos fertőzések:

  • Szalmonella: hasmenést, gyulladást okoz
  • Tuberkulózis: krónikus betegség, amely a tüdőt érinti

Vírusos fertőzések:

  • Madárinfluenza: légúti megbetegedés, amely súlyos esetekben halálos is lehet
  • Newcastle-kór: vírusos megbetegedés, amely idegrendszeri tüneteket okoz

Mérgezések:

  • Ólommérgezés: ólomtartalmú lövedékek okozhatják
  • Mezőgazdasági vegyszerek: rovarirtók, gyomirtók

Egyéb:

  • Sérülések: baleset, vadászat, ütközés okozhatja
  • Alultápláltság: táplálékhiány következtében alakulhat ki

Fontos megjegyezni, hogy a fenti lista nem teljes, és az egerészölyvek más betegségeket is kaphatnak.

A betegségek tünetei:

  • Letargia, bágyadtság
  • Csökkent étvágy
  • Súlyvesztés
  • Tollasodási zavarok
  • Légúti tünetek (tüsszögés, köhögés)
  • Idegrendszeri tünetek (görcsök, bénulás)

Ha beteg egerészölyvet találunk:

  • Ne nyúljunk hozzá!
  • Forduljunk madármentő szervezethez!



Lehetséges ellenfelei, ellenségei

Ragadozó madarak:

  • Vörös vércse
  • Vándorsólyom
  • Sasok
  • Baglyok

Más ragadozók:

  • Róka
  • Görény
  • Macska
  • Hód

Ember:

  • Vadászat: Az egerészölyv sok országban vadászható faj.
  • Élőhelypusztulás: Az erdők kivágása és a mezőgazdasági területek terjeszkedése csökkenti az egerészölyv élőhelyét.
  • Mérgezés: Az egerészölyvek ólommérgezésben szenvedhetnek, ha ólomtartalmú lövedékkel elejtett zsákmányt fogyasztanak.

Az egerészölyvek alkalmazkodtak a ragadozókhoz, és számos stratégiát alkalmaznak a túléléshez:

  • Éberség: Az egerészölyvek éber madarak, és gyakran figyelnek őrt a magasból, hogy észrevegyék a közeledő ragadozókat.
  • Repülési képesség: Az egerészölyvek gyorsan és ügyesen repülnek, így el tudnak menekülni a ragadozók elől.
  • Álcázás: Az egerészölyv fiókái szürke színűek, barna foltokkal, így jól beleolvadnak a környezetükbe.
  • Védekezés: Az egerészölyvek erős karmaikkal és csőrükkel védekezhetnek a ragadozók ellen.

Az egerészölyvek fontos szerepet játszanak az ökoszisztémában, és segítenek a rágcsálók állományának szabályozásában. Fontos, hogy megvédjük őket a ragadozóktól és az ember által okozott veszélyektől.



Védettsége – Természetvédelmi helyzete

Védettség:

  • Az egerészölyv Magyarországon védett faj, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.
  • Európában a Berni Egyezmény II. mellékletében szerepel, ami azt jelenti, hogy a faj szigorú védelem alatt áll.
  • Washingtoni Egyezmény CITES II. mellékletében is szerepel, ami a nemzetközi kereskedelem korlátozását jelenti.

Természetvédelmi helyzete:

  • Az egerészölyv nem veszélyeztetett faj, a világállományát stabilnak tartják.
  • Azonban a faj számos veszéllyel szembesül, mint a vadászat, az élőhelypusztulás és a mérgezés.

Védelmi intézkedések:

  • Az egerészölyv védelme érdekében számos védelmi intézkedést hoztak:
    • Vadászati tilalom: Az egerészölyv vadászata a legtöbb országban tiltott.
    • Élőhelyvédelem: Az erdők védelme és a mezőgazdasági területeken fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazása fontos az egerészölyv élőhelyének megőrzése érdekében.
    • Környezeti nevelés: Fontos, hogy a lakosság megismerje az egerészölyv fontosságát és a faj védelmének szükségességét.



Az egerészölyv (Buteo buteo) hangja

Az egerészölyv hangja jellegzetes, magas hangú, nyávogáshoz hasonlítható kiáltás. Gyakran hallható repülés közben, de a fészkén ülve is hallatja. A hangnak többféle funkciója is van, többek között:

Hangja mire hasonlít:

  • A hangot gyakran hasonlítják a macska nyávogásához, de a sirály hangjához is hasonlíthat.
  • A hangnak két fő típusa van: a „hieeh” és a „kiew”.
  • A „hieeh” hang a leggyakoribb, és hosszabb, elnyújtott hang.
  • A „kiew” hang rövidebb, élesebb hang.

Hangjának jellegzetességei:

  • A hang hangmagassága 2-4 kHz között van.
  • A hang hossza 1-2 másodperc.
  • A hangot a madár gégéje hozza létre.

Hangkeltés mechanizmusa:

  • Az egerészölyv hangot úgy kelt, hogy levegőt áramoltat a gégéjén lévő membránon keresztül.
  • A membrán rezgése hozza létre a hangot.

Hangszínek és jelentésük:

  • A hangszín a hang frekvenciájának és amplitúdójának változása.
  • Az egerészölyv hangjai különböző hangszíneket is tartalmaznak.
  • A hangszín alapján lehet következtetni a madár hangulatára és szándékára.

Hangok és kontextus:

  • Az egerészölyv különböző hangokat hallat különböző kontextusokban.
  • A leggyakoribb hang a „hieeh” hang, amelyet repülés közben, a territórium védelmében és a fiókák hívására is használ.
  • A „kiew” hangot riadalomkor, agressziókor és a pár csalogatásakor használja.

Hangok változása:

  • Az egerészölyv hangjai az életkorral és a nemek között is változhatnak.
  • A fiatal madarak hangjai magasabb hangúak és gyengébbek, mint a felnőtteké.
  • A hím madarak hangjai általában mélyebbek és erősebbek, mint a tojóké.

Az egerészölyv hangja fontos szerepet játszik a madár kommunikációjában.

Hang: https://xeno-canto.org/contributor/VGIJWFESYZ



Érdekességek róla, tények röviden

  • Szárnyfesztávolsága: 110-135 cm
  • Súlya: 0,6-1,3 kg
  • Tápláléka: Főleg rágcsálók, madarak, hüllők, kétéltűek
  • Fészeképítés: Fák koronájában építi gallyakból
  • Tojásszám: 2-3 tojás
  • Kotlási idő: 33-35 nap
  • Fiókanevelési idő: 40-45 nap
  • Vándorlás: Részben vándorló faj, a telet melegebb területeken tölti
  • Élettartam: 10-20 év

Tények röviden:

  • A leggyakoribb ragadozó madár Magyarországon.
  • Kiválóan repül, és képes lebegni a levegőben.
  • Éles látása van, és messziről kiszúrja a zsákmányt.
  • Fontos szerepet játszik a rágcsálók állományának szabályozásában.
  • Védett faj Magyarországon.

Egyéb érdekességek:

  • Az egerészölyvnek 400-500 izom van a szárnyában, ami lehetővé teszi a fürge repülést.
  • A csőre kampós, amivel könnyen megfogja a zsákmányt.
  • A karmai élesek, amikkel megöli a zsákmányt.
  • Az egerészölyv hallása is kiváló, és képes messziről meghallani a zsákmány mozgását.

Az egerészölyv egy lenyűgöző madár, amely fontos szerepet játszik az ökoszisztémában.

 



MADARAK KATEGÓRIÁI:

Kutyafajták

Kedvenceink



Fotók: Pixabay, Vistacreate

Az egerészölyv (Buteo buteo) megjelenése, életmódja, szaporodása, minden fontos infó erről a csodálatos madárról. Ismerd meg.