Az átlagos szélsebesség alapján hazánkat mérsékelten szeles területnek minõsíthetjük. A szélsebesség évi átlagai 2-4 m/s között változnak. Jellegzetes a szélsebesség évi járása (13. ábra), legszelesebb idõszakunk a tavasz elsõ fele (március, április hónapok), míg a legkisebb szélsebességek általában õsz elején tapasztalhatók.

13. ábra
A szélsebesség havi átlagai Budapest-Pestszentlõrincen

14. ábra
A szélsebesség havi átlagai Budapest-Pestszentlõrincen 2002-ben az 1961-90-es normál százalékában

A 14. ábra alapján elmondhatjuk, hogy a szokásosnál sokkal kevésbé volt szeles a 2002. év idõjárása Budapest külterületén. 2002 januárban, az anticiklonális szinoptikus helyzetnek köszönhetõen az átlagnál jóval alacsonyabb volt a szélsebesség havi átlaga. A tavaszi maximum márciusban következett be, de értéke elmaradt a sokévi átlagtól. Júniusban hirtelen köszöntött be a kánikula. 9-én hazánkban ritkán elõforduló jelenséget, tornádót figyeltek meg este 8 órakor Budapest XVII. és XVIII. kerületének határán. Az enyhén szeles nyarat követõen szeptemberben, majd decemberben fújt igen minimális szél.

15. ábra
A szélsebesség relatív gyakorisága Budapest-Pestszentlõrincen

Budapest-Pestszentlõrinc 1996-2000 közötti óránkénti szélsebességi értékeibõl számolt relatív gyakoriságot mutatjuk be a 16. ábra oszlopdiagramján. Az ötévi átlag alapján elmondható, hogy az eloszlás balra torzult, mivel az átlagnál alacsonyabb szélsebességek fordulnak elõ gyakrabban. Az átlagnál nagyobb szelek ritkábbak, de nagyon nagy értékek is felléphetnek.

16. ábra
A szeles és a viharos napok számának évi menete Budapest-Pestszentlõrincen

2002-ben (15. ábra) az 1,1-2,0 m/s-os leggyakoribb- és a 2,1-3,0 m/s-os értékköz az ötévi átlagénál is többször fordult elõ. Kevesebbszer mértek viszont 2002-ben 1 m/s-nál gyengébb szelet.

17. ábra
A szélirány relatív gyakorisága Budapest-Pestszentlõrincen

A szeles- (>=10m/s) és a viharos (>=15 m/s) napok száma 2002-ben többnyire átlag alatt maradt (16. ábra).
A szélirány gyakorisági eloszlását láthatjuk a 17. ábrán Budapest külterület 1961-90 és 2002. évi adatai alapján. Az ábra jól mutatja, hogy Budapest esetében érvényre jut az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger felõl érkezõ ciklonok által meghatározott északnyugati szélirány. A keleties szélirány hangsúlyozottabb megjelenésének oka a városi hõsziget hatás, valamint a Duna és a Pesti-síkság közötti helyi légkörzés egymást erõsítõ hatásában keresendõ.
A 2002 évi menet ellaposodott: nem fordult elõ 10 %-nál nagyobb gyakoriságú szélirány. A fõmaximum az északi irányból áttevõdött az északnyugati irányba, a keleti irányú másodmaximum hangsúlyozottabbá vált.