Erősen szennyezett a levegő Szlovákiában

„Szlovákia európai viszonylatban a PM10 és PM2,5 porrészecskék túl magas értékeit mutatja, miközben azok alapvetően negatívan befolyásolják az emberi egészséget. Uniós viszonylatban a 3. olyan ország vagyunk, ahol a legnagyobb a túl magas PM2,5-kockázatnak kitett lakosság aránya, s az az európai átlaghoz viszonyítva csak fele olyan ütemben csökken” – fogalmaznak az elemzők az életkörnyezetre fordítandó költségek vizsgálata kapcsán kiadott jelentésükben.

Az országban a szilárd szennyező anyagok 80 százaléka a háztartásokban, illetve az üzleti és az intézményes ágazatban keletkezik. „A fő okok közé tartozik a háztartásokban használt szilárd tüzelőanyagok (beleértve a biomasszát is) alkalmazása és a kevésbé jó minőségű belső égésű motorok személyi közlekedésben való használata. Ennek ellenére a pénzek merítése szempontjából látható, hogy domináns az olyan nagyobb kérvényezők projektjeinek a támogatottsága, amelyek egyénileg sok szennyező anyagot bocsátanak ki” – áll az előzetes jelentésben.

Az elemzők szerint a háztartásokat gazdasági szempontból nem motiválják viselkedésük megváltoztatására és a tisztább üzemanyagokra történő áttérésre.

„Gazdasági szempontból legelőnyösebb a fával történő fűtés, ám az nem mindig a legkímélőbb az életkörnyezet szempontjából” – mutatnak rá a szakemberek. A fával való fűtés az emissziók szempontjából a legmegterhelőbb, amit még tetéz, hogy sokan elavult kazánokat használnak, s ez így együtt hátrányosan hat a légkör minőségére. Ezt bizonyítják az idei szmogriadók is. A legtöbb szilárd anyagokkal fűtő háztartás a Rimaszombati, a Csacai (Èadca) és a Turdossini (Tvrdošín) járásban van, ellenben legkevesebb Nyugat-Szlovákiában található.

A légkör védelmére 2010 óta 293 millió eurót költöttünk, többnyire uniós alapokból. Az eddigi költségek elsősorban az ipari kibocsátások csökkentésére irányultak, ami az elemzők szerint nincs közvetlen befolyással a légkör minőségére.