L.évfolyam 2012/3. szám - Dunaferr

L. évfolyam <strong>3.</strong> szám (166)<br />

Kézirat lezárva:<br />

<strong>2012</strong>. szeptember TARTALOM<br />

ISD DUNAFERR<br />

MÛSZAKI GAZDASÁGI KÖZLEMÉNYEK<br />

Szente Tünde<br />

Száz éve született Borovszky Ambrus<br />

Ambrus Borovszky Was Born a Hundred Years Ago<br />

139<br />

A szerkesztőbizottság:<br />

Bocz András<br />

Bucsi Tamás<br />

Cseh Ferenc<br />

Gyerák Tamás<br />

Kopasz László<br />

Kozma Gyula<br />

László Ferenc<br />

Lontai Attila<br />

Lukács Péter PhD<br />

Szabados Ottó<br />

Orova István<br />

Dr. Sándor Péter<br />

Rokszin Zoltán<br />

Szepessy Attila<br />

Tarány Gábor<br />

Főszerkesztő:<br />

Dr. Szücs László<br />

Felelős szerkesztők:<br />

Jakab Sándor<br />

Várkonyi Zsolt<br />

Olvasószerkesztő:<br />

Dr. Szabó Zoltán<br />

Technikai szerkesztő:<br />

Kővári László<br />

Grafikai szerkesztő:<br />

Késmárky Péter<br />

Rovatvezetők:<br />

Felföldiné Kovács Ágnes<br />

Hevesiné Kővári Éva<br />

Szabó Gyula<br />

Szente Tünde<br />

Hátlapon:<br />

Pálossy Miklós: Szolnoki „Tiszavirág”<br />

gyalogos-kerékpáros híd<br />

Varga Ottó, Dömötör Zsolt<br />

A hideghengermű története (III. rész: Új fejezet kezdődött<br />

a hideghengermű történetében 2006-tól napjainkig)<br />

History of the Cold Rolling Mill (Part 3:<br />

New Chapter in the History of Cold Rolling Mill – from 2006 up to the Present)<br />

Móger Róbert, Titz Imre, Cseh Ferenc<br />

A nagyolvasztói fúvóformák élettartam-növelése (ExTuL) projekt kezdeti lépései<br />

152<br />

The Initial Steps of the Lifetime Extension<br />

of the Blast Furnace Tuyères (ExTuL) Project<br />

Finite element modelling of ECAP<br />

Frei Zoltán, Gonda Viktor<br />

A könyöksajtolás végeselemes modellezése<br />

Győri Imre, Hári László, Papp Sándor<br />

Héjleválás-vizsgálat a precíziós öntészetben<br />

Shell separation trial in a precision investment casting foundry<br />

Jakab Sándor<br />

Pályázatok értékelése: főtanácsosi cím és nívódíjak adományozása<br />

az ISD <strong>Dunaferr</strong> Vállalatcsoportnál <strong>2012</strong>-ben<br />

Evaluation of applications: Accordance of Principal Adviser Title<br />

and Awards for Excellence at Company Group ISD <strong>Dunaferr</strong> in <strong>2012</strong><br />

Kapros Tibor<br />

Szennyezett adszorbens regenerálási technológiájának fejlesztése a TÜKI Zrt.-ben<br />

171<br />

Development of regeneration technology for polluted absorbent at TÜKI Zrt.<br />

ifj. Bánhegyesi Attila<br />

Hankook Tire – továbbra is az élvonalban, a minőség mindenekfelett<br />

Hankook Tire – Still in the Frontline – Quality above All<br />

Nagy József<br />

Nívódíjas „Tiszavirág”<br />

The Award Winning „Tiszavirág” (“Day-fly”)<br />

20 Years in the „Service” of Welding<br />

Nagy József<br />

20 év a hegesztés „szolgálatában”<br />

Szente Tünde<br />

120 éves az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület<br />

141<br />

156<br />

159<br />

164<br />

173<br />

175<br />

177<br />

178

---

ISD DUNAFERR MÛSZAKI GAZDASÁGI KÖZLEMÉNYEK<br />

Az ISD <strong>Dunaferr</strong> Dunai Vasmû Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság megbízásából kiadja<br />

a <strong>Dunaferr</strong> Alkotói Alapítány<br />

Felelõs kiadó: Lukács Péter PhD, az alapítvány kuratóriumának elnöke<br />

Nyomdai elõkészítés: P. Mester Anikó<br />

HU ISSN: 1216-9676<br />

A kiadvány elektronikus változatban elérhetõ a http://www.dunaferr.hu/08-media/mgk.html címen<br />

Nyomtatás: Innova-Print Kft.<br />

Felelõs vezetõ: Komornik Ferenc<br />

<strong>2012</strong>

---

Szente Tünde*<br />

Száz éve született Borovszky Ambrus<br />

1. kép: Borovszky Ambrus<br />

Hatvanéves városunk történetében a harmadik generáció<br />

nő föl, s az idő múlásával, ha nem vigyázunk, feledésbe<br />

merülnek olyan személyek és hozzájuk fűződő történetek,<br />

amelyek megóvása az utódok kötelessége. Az is igaz, hogy<br />

bizonyos időnek el kell telnie ahhoz, hogy az úgynevezett<br />

„idő próbáját” kiállja egy-egy személy élete, munkássága.<br />

A szocializmus „édes”, a rendszerváltás „mostohagyermeke”,<br />

Sztálinváros, 1961. november 26-ától Dunaújváros<br />

bővelkedik tehetségekben, és legendává vált személyiségekben.<br />

Ezen kiválóságok egyike Borovszky Ambrus (1.<br />

kép), akit mindazok, akik ismertek, szeretettel és tisztelettel<br />

„Boró”-ként emlegetnek.<br />

Az érdi anyakönyvi bejegyzés<br />

szerint 1912. július 30-án<br />

született Borovszky Ambrus,<br />

aki idén lenne 100 esztendős.<br />

Az elemi iskola elvégzését<br />

követően az öntőmesteri szakmát<br />

elsőként a Lipták gyárban,<br />

később a Ganz hajógyárban<br />

sajátította el. A munkásmozgalomba<br />

1931-ben kapcsolódott<br />

be, ettől az időponttól tagja a<br />

Vasas Szakszervezetnek, ahol<br />

néhány év múlva már bizalmivá<br />

választják. 1948-tól lett<br />

a Nehézipari Központ egyik<br />

főosztályának, majd a Kohászati<br />

Központ vezetője. A Nehézipari Beruházási Vállalat<br />

igazgatóhelyettese 1949 közepétől, majd 1950 tavaszától<br />

a vasmű építésének helyi irányítója. 1954. január 1-jétől a<br />

Sztálin Vasmű Tröszt vezérigazgatója. Időközben elvégezte<br />

a Gazdasági és Műszaki Akadémiát. Kohó- és gépipari<br />

miniszterhelyettes 1962. június 30-a és 1964. március 26-a<br />

között, majd visszatérte után 1976. január 1-jei nyugdíjazásáig<br />

vezérigazgatóként irányította a vállalatot. Utódja dr.<br />

Szabó Ferenc lett.<br />

Borovszky Ambrus a Dunai Vasmű megépítésében<br />

elévülhetetlen érdemeket szerzett. Minden bizonnyal más<br />

irányítása alatt is felépült volna a vaskohászati kombinát,<br />

de az már korántsem biztos, hogy olyan ütemben és<br />

kiterjedtségben. A hazai politika legfelső vezetői Sztálin<br />

halálával, 1953-ban úgy vélték, a túlzott iparosítást mérsékelni<br />

kell, s nagyobb figyelmet kell fordítani a mezőgazdaság<br />

fejlesztésére. Voltak, akik úgy értelmezték az akkori<br />

párthatározatot, hogy le kell állítani a Sztálin Vasmű és a<br />

mellette épülő város beruházásait. Borovszky Ambrus a<br />

megkezdett beruházások befejezése felé terelte a folyamatokat,<br />

még ha a korábbinál jóval mérsékeltebb ütemben,<br />

szűkebb források rendelkezésre állása mellett is. E kritikus<br />

időszak után sorra adták át a kohászati alapvertikum<br />

egységeit, szolgáltatóüzemeit, majd a hengerműveket. A<br />

hidegen alakított idomacélok, spirálisan hegesztett csövek,<br />

könnyűacél-szerkezetek és acéllemez radiátorok gyártása<br />

révén a vasmű termékválasztéka bővült, a termelés gazdaságossága<br />

növekedett.<br />

* Szente Tünde rovatvezető<br />

Mucsi Sándorné, aki 2006-ban vehette át a <strong>Dunaferr</strong> legrangosabb<br />

kitüntetését, a Borovszky-díjat, így emlékezik<br />

rá: — Az „Öreg” gyakran megfordult nálunk, délutánonként<br />

vagy hétvégeken lejárt az üzemekbe. Héttől fél négyig<br />

dolgoztunk. Amikor a délelőttösök hazamentek, ment a<br />

szokásos körútjára, s kérdezősködött, hogy vagyunk, mi<br />

újság, hogy tetszik a munka? Nagyon sokat számított az<br />

embereknek, hogy a vezetőjük érdeklődik hogylétük felől,<br />

rákérdez arra, van-e valamilyen problémájuk, s ezt nem<br />

csak formaságból teszi. A kérdésre, hogy ki volt Borovszky<br />

Ambrus, Mucsi Sándorné válasza: — Nehéz a mai fiatalokkal<br />

megértetni azt a korszakot. Úgy beszéltek róla,<br />

hogy „közülünk való” munkásember, akinek lehetőség<br />

kínálkozott arra, hogy vezető legyen. Olyan szakmai csapatot<br />

épített maga köré, akikre támaszkodhatott. Számára<br />

nagyon fontos volt, hogy ez a gyár továbbépüljön, a város<br />

fejlődjön. Nyilván ehhez pénz kellett, amit megszerzett<br />

meggyőződésének és széleskörű kapcsolatrendszerének<br />

köszönhetően. Ő volt a Vasas Szakszervezet elnöke 1975<br />

és 1989 között.<br />

Életének 8<strong>3.</strong> évében, 1995-ben temették el.<br />

Konferenciasorozat és hallgatói pályázat<br />

a Borovszky-emlékév keretében<br />

A kohászati kombinát életre hívásának, majd felvirágzásának<br />

évei, a város gyors ütemű fejlődése, valamint<br />

személyes tulajdonságai, alapvető derűje, nagyvonalúsága,<br />

kapcsolatteremtő készsége már életében legendát szőtt<br />

köré. Születésének 100. évfordulóján az ISD <strong>Dunaferr</strong><br />

Zrt., közösen az Országos Magyar Bányászati és Kohászati<br />

Egyesület Vaskohászati Szakosztálya Dunaújvárosi<br />

Szervezetével, konferenciasorozattal készült a Borovszkyemlékévre.<br />

Az emlékév keretében indított előadássorozaton alkalmanként<br />

egy meghívott előadó beszél az adott témáról,<br />

majd egy felkért dunaferres szakember ismerteti annak<br />

helyi vonatkozásait, a kapcsolódó szakmai eredményeket.<br />

Az eddigiek során szó volt az európai kohászat kutatási,<br />

fejlesztési irányairól, az európai és a hazai CO 2<br />

-stratégiáról.<br />

A témák között szerepelnek a hideghengerlési technológiák,<br />

a vállalatirányítási és termelésirányítási technológiák<br />

acélipari vonatkozásai, a magyarországi logisztikai tervek<br />

és lehetőségek, valamint szeretnék megvitatni a Duna-stratégia<br />

elemeit is.<br />

Az emlékév keretében pályázatot írtak ki három felsőoktatási<br />

intézmény — a Miskolci Egyetem, a Budapesti<br />

Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint a<br />

Dunaújvárosi Főiskola — nappali tagozatos hallgatói<br />

számára az ISD <strong>Dunaferr</strong> alaptevékenységéhez kapcsolódó<br />

technológiafejlesztés, környezetvédelem, energiahatékonyság<br />

témaköreiben. A pályázaton más versenyen<br />

nem szerepeltetett pályamunkákkal lehetett részt venni,<br />

ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong><br />

139

---

amelyek lehettek teamek által elkészített TDK (Tudományos<br />

Diákköri) dolgozatok, vagy egyének által készített<br />

szakdolgozatok. A nyertes pályázók intézményenként 350<br />

ezer forintos díjazásban részesülnek, emellett bemutatják<br />

dolgozatukat a nevezett konferenciasorozaton.<br />

Egy szocialista karrier titkai<br />

A fenti alcímmel jelent meg Miskolczi Miklós „A Boró”<br />

című kötete, amelyet az Országos Magyar Bányászati és<br />

Kohászati Egyesület Vaskohászati Szakosztály Dunaújvárosi<br />

Szervezetének április 26-ai klubnapján mutattak<br />

be. A szerző a gyártörténeti<br />

leírást és kronológiát szándékosan<br />

kerülve ír Borovszky<br />

Ambrus „látványok mögötti<br />

küzdelmeiről, vívódásairól,<br />

sikereiről, csalódásairól,<br />

2. kép: A könyv borítója<br />

tévedéseiről, szokásairól,<br />

szerencséiről, kapcsolatairól,<br />

sorsfordulóiról, munkásságának<br />

néhány kevéssé ismert,<br />

elfelejtett vagy elhallgatott<br />

(titkolt) részletéről”. A<br />

könyvbemutatót a Dunaújvárosi<br />

Kereskedelmi és Iparkamarában<br />

rendezték meg:<br />

— Borovszky Ambrus első<br />

elnöke volt az egyesületnek,<br />

örömmel láttam, hogy<br />

a közönség soraiban sokan ültek olyanok, akik ismerték, s<br />

még nagyobb öröm volt számomra, hogy mikor a könyvről<br />

(2. kép) beszéltem, többen bólogattak, egyetértettek velem<br />

— mondta Miskolczi Miklós a bemutató utáni televíziós<br />

interjúban.<br />

„Szentté avatását nem vállalnám. Lovas szobrát se kell<br />

felállítani a Vasmű úton. De születésének 100. évfordulóján<br />

elfelejteni is korai lenne Borovszky Ambrust, akinek<br />

neve, munkássága majdnem egyet jelent a megvalósult<br />

Dunaújvárossal és a Dunai Vasművel. Ez a könyv arra<br />

vállalkozik, hogy eddig ismeretlen képet közvetítsen a<br />

Boróról. Elhallgatásokról, titkokról szól, amelyeket többnyire<br />

már csak levéltárakból lehetett előkotorni. Részletekről,<br />

amelyek nem csak a fiatalabb olvasókat, de kortársait<br />

is meglepik. Ahogy leszármazottai is újdonságként fogadtak<br />

egy-egy felszínre került adatot, történetet.” — írja a<br />

szerző a könyvborító fülszövegében (<strong>3.</strong> kép).<br />

A kötetet Várnai Gyula tervezte, a fotók a Borovszky<br />

család archívumából valók. A szerző magánkiadásában<br />

megjelent könyv a Text Nyomdaipari Kft.-ben (Dunaújváros)<br />

készült <strong>2012</strong>-ben.<br />

A Borovszky-díjasok<br />

A centenárium alkalmából az ISD <strong>Dunaferr</strong> Zrt. hetente<br />

megjelenő üzemi lapjában, interjúsorozatban szólalnak<br />

meg a társaságcsoport Borovszky-díjjal kitüntetettjeit,<br />

akik közül jó néhánnyal lapunk hasábjain is találkozhattak.<br />

Mostanáig huszonhárman birtokosai a díjnak, de vannak,<br />

akik már nem lehetnek közöttünk. Így idős Réti Vilmos fejlesztési<br />

mérnök, aki 1998-ban elsőként vehette át a magas<br />

szakmai kitüntetést. Csinády Gábor villamosmérnök 1999-<br />

ben, Kovács Péter, a Portolan Kft. ügyvezető igazgatója<br />

2000-ben, dr. Szabó Ferenc, a <strong>Dunaferr</strong> vezérigazgatója<br />

2003-ban, dr. Répási Gellért műszaki igazgató 2005-ben<br />

részesült a díjban, de ők már nincsenek közöttünk. Íme a<br />

névsor, akik a sorozatban megszólalási lehetőséget kaptak:<br />

Márkus László, Hetényi István, László Ferenc, Lehoczki<br />

József, Kőszegi Ferenc, dr. Horváth Ákos, Hegyi Zoltánné,<br />

Simon József, Kesztyűs József, dr. Szücs László, Mucsi<br />

Sándorné, dr. Menyhárt Ferenc, Bánkuti János, Tóth László,<br />

Varga Ottó, Simon László, Szélig Árpád, valamint dr.<br />

Sándor Péter.<br />

A Borovszky-díj olyan<br />

vezetőnek vagy kiemelt szakembernek<br />

adható, aki életútja<br />

során, vagy egy aktuálisan<br />

lezáruló hosszabb időszak<br />

eredményeként a társaságcsoport<br />

szempontjából meghatározó<br />

gazdasági, műszaki, fejlesztési<br />

munkát, illetve vezetői<br />

tevékenységet végzett, és/<br />

vagy szakmai életútja során<br />

munkájával és hozzáállásával<br />

4. kép: Márkus László oklevele és emlékérme<br />

jelentős mértékben hozzájárult<br />

a társaságcsoport eredményes<br />

működéséhez, fejlődésének<br />

biztosításához. A díjjal a vezérigazgató által aláírt<br />

oklevél, pénzjutalom, valamint Borovszky Ambrus arcképét<br />

ábrázoló díszdobozos ezüst emlékérem jár (4. kép).<br />

A díj évente maximum 3 személynek adható. Legalább<br />

egy díj átadása az évzáró műszaki értekezleten történik, a<br />

további díjak az év közben esedékes alkalmakkor (nyugdíjas<br />

búcsúztató, beruházások, projektek záróünnepsége)<br />

oszthatók ki.<br />

Az ISD <strong>Dunaferr</strong> Zrt. vendégbejáróján érkezőket egy<br />

reprezentatív kivitelezésű nagyméretű tábla fogadja, amelyen<br />

a Borovszky-díjasok névsora látható.<br />

<strong>3.</strong> kép: Miskolczi Miklós dedikálja legújabb könyvét<br />

140 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong>

---

Varga Ottó, Dömötör Zsolt *<br />

A hideghengermű története (III. rész: Új fejezet kezdődött<br />

a hideghengermű történetében 2006-tól napjainkig)<br />

A Dunai Vasmű Hideghengerműve működésének<br />

közel 50 éve alatt nagyon sok technikai, technológiai,<br />

gazdasági változás eredőjeként jutott el jelenlegi színvonalára.<br />

Az ország társadalmi berendezkedése, mint<br />

más ipari területek esetében is, alapjában határozták<br />

meg a fejlődési irányokat. Indulásától a szovjet típusú<br />

berendezkedés alatt a termelés volumenét, szerkezetét<br />

a belföldi piac határozta meg. A rendszerváltást követően<br />

a gazdasági szerkezet átalakulásának megfelelően<br />

alapvető feladatként jelentkezett, hogy a termék megfeleljen<br />

az európai és világpiaci követelményeknek.<br />

Jelen cikksorozatunkkal a teljesség igénye nélkül állítunk<br />

emléket a múltnak, bemutatjuk a mű fejlődésének<br />

állomásait.<br />

The Cold Rolling Mill of Dunai Vasmű (Danube Ironworks)<br />

during its nearly 50 years of operation has reached<br />

the present level as the result of several technical,<br />

technological and economical changes. The social<br />

system of the country, as also in the case of other<br />

industrial areas, basically determined the directions of<br />

development. From the beginning during the soviet<br />

type system the volume and structure of production<br />

was determined by the domestic market. Following the<br />

change of the political system, according to the structural<br />

change of economy it emerged as a basic task that the<br />

product should meet the requirements of the European<br />

and world market. Without the claim to fullness, our<br />

series of articles is setting up a memory for the past and<br />

presenting the development stages of the mill.<br />

A mű 2006-ban még mindig külön kft-ként működött látszólagos<br />

függetlenségben, valójában az új 100%-os tulajdoni<br />

hányaddal rendelkező ISD <strong>Dunaferr</strong> egyre szorosabb,<br />

és direkt irányítás alá vette.<br />

A privatizációs szerződésnek megfelelően elkezdődött<br />

a <strong>Dunaferr</strong> fejlesztésének előkészítése. A programban<br />

kiemelt szerepet kapott a két hengermű. A stratégia a hengerelt<br />

mennyiségek megemelésében, a készáru növelésében,<br />

illetve a termékszerkezet módosításában jelenik meg.<br />

A fő projektekre szerződéskötés 2006. szeptember<br />

12-én történt, tartalma az új pácolósor, az új hengerállvány<br />

volt. Később kiegészítésre került 2006. november végén<br />

az ARP-vel, savregeneráló üzemmel, majd az új tekercsszállító<br />

és -kezelőrendszerrel 2007 februárjában, valamint<br />

a tekercsraktárral 2007 márciusában. Az új berendezések<br />

elhelyezési sémája a 14. ábrán látható.<br />

A hideghengermű technológiai rendszerének modernizálására<br />

kétlépcsős program alakult ki:<br />

I. szakasz<br />

Új pácolósor, új hengerlési kapacitás, új savregeneráló,<br />

új tekercsszállítás, új tekercsraktározás, kiegészítők<br />

(infrastruktúra, logisztika stb.).<br />

II. szakasz<br />

Új horganyzósor, új festősor, új belső logisztikai fejlesztések.<br />

Az I. szakasz berendezései:<br />

Az új sósavas pácolósor 1,6 millió t/év kapacitással az<br />

alábbi alapparaméterekkel épült (15. ábra).<br />

14. ábra: Új berendezések elhelyezési sémája<br />

* Varga Ottó projektigazgató, Dömötör Zsolt nyugalmazott pácolósori üzemvezető, ISD <strong>Dunaferr</strong> Zrt.<br />

ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong><br />

141

---

Melegen hengerelt alapanyagok adatai:<br />

tekercsvastagság: 1,0–6,0 mm<br />

tekercsszélesség: 800–1600 mm<br />

belső Ø:<br />

750 mm<br />

tekercssúly: max. 30 t (átl. 25 t)<br />

Pácolt tekercsek adatai:<br />

tekercsvastagság:<br />

tekercsszélesség:<br />

belső Ø:<br />

tekercssúly:<br />

1,0–6,0 mm<br />

750–1540 mm<br />

610 (750) mm<br />

max. 50 t<br />

Acélminőség: lágyacélok, szerkezeti acélok, mikrorötvözött<br />

acélok, Si-ötvözött elektrotechnikai acélok max. 2,5%<br />

Si-tartalomig.<br />

A berendezés fő jellemzői:<br />

• egy segéd- és egy főlecsévélő<br />

• anti coil break görgő, (törésvonalak keletkezésének<br />

csökkentésére)<br />

• lézeres végtelenítő hegesztőgép<br />

• bemeneti huroktároló (550 m)<br />

• bemeneti sebesség max. 650 m/min<br />

• húzvaegyengető revetörő, száraz típus<br />

• lapos, a pácolói sav turbulens áramlását biztosító<br />

kádak a vegyi szakaszon 3´26 m<br />

• vegyi szakaszban max. szalagsebesség 225 m/min<br />

• 1´26 m mosótartály, szárító<br />

• felület-ellenőrző helyiség (vizuális ellenőrzésre)<br />

• elvezető huroktároló (450 m)<br />

• szélező berendezés<br />

• elektrosztatikus felületolajzó<br />

• felcsévélő max. sebesség 450 m/min<br />

• automatikus tekercskötöző<br />

• tekercssúly mérleg<br />

Folyamatirányítás:<br />

PLC-s automatizáció segédműveletekre, hajtásokra.<br />

Kémiai folyamatok automatizált szabályozása (koncentráció,<br />

hőmérséklet, mennyiség) (L1). Technológiai adatok,<br />

tekercsparaméterek, acélminőség, meleghengerlési paraméterek<br />

stb., az adatok felhasználásával a gyártási paraméterek<br />

optimalizálása, minőséggel kapcsolatos adatok (L2).<br />

Kapcsolat a termelésirányítási rendszerrel (SAP) (L3).<br />

A sósavas pácoló kiszolgálásához új fluidágyas<br />

termohidrolízis savregeneráló épült (16. ábra). A fáradt<br />

savban lévő vasklorid magas hőmérsékleten erre a célra<br />

kialakított reaktorban elbomlik, a reakció eredménye<br />

vasoxidpor és sósavgáz. A sósavgázt a pácolósorról érkező<br />

mosóvízzel elnyeletésre kerül, a keletkező 16%-os friss<br />

sav köztes tárolás után visszakerül a pácolási folyamatba.<br />

A vasoxidpor a fluidágyban 0,1–1,0 mm átmérőjű<br />

szemcsévé áll össze, mely folyamatosan távozik a<br />

reaktorból, amely hűtés, majd tárolás után visszakerül a<br />

metallurgiai folyamatokba. ARP tényleges elrendezése a<br />

17. ábrán látható.<br />

A sav visszanyerési hatásfoka 99%-os, a regenerálási<br />

kapacitás max. 9 m 3 /h fáradtsav-feldolgozás, mely elegendő<br />

1,6–1,9 millió to/év pácolási igényekhez.<br />

2007-ben új, nagy teljesítményű, 450 ezer t/év kapacitású<br />

reverzáló kvarto hengerállvány telepítése kezdődik,<br />

tekercskapacitása 20 t/tekercs (18-19. ábra).<br />

15. ábra: Pácolósor elvi felépítése<br />

142 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong>

---

16. ábra: Regenerálási folyamat elve<br />

17. ábra: ARP tényleges elrendezése<br />

Fő paraméterek:<br />

Acélminőség:<br />

Alapanyag vastagság:<br />

Kész vastagság:<br />

Szélesség:<br />

Tekercs belső Ø<br />

Tekercssúly:<br />

Tűrés:<br />

pácolóéval azonos<br />

1,0–5,0 mm<br />

0,25–3,0 mm<br />

750–1540 mm<br />

610 mm<br />

max. 50 t<br />

max. ± 1,8% eltérés<br />

a szalag 98,7%-án<br />

Fő jellemzők:<br />

• L1 – L2 – L3 kapcsolat<br />

• Teljesen automatizált<br />

• Hengerlési sebesség:<br />

• az első szúrásban max. 600 m/m<br />

• a többi szúrásban max. 1200 m/m<br />

• Automatikus síkkifekvés-szabályozás:<br />

32 zónás emu lzió hűtéssel és ± munkahenger-hajlítással.<br />

• Támhenger palásthossza: 1700 mm<br />

ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong><br />

143

---

18. ábra: Az új hengerállvány elvi sémája<br />

• átmérő: 1150–1250 mm<br />

• csapágyazás: gördülő, olajködkenés<br />

• Munkahenger palásthossza: 1760mm<br />

• átmérő: 425–475 mm<br />

• csapágazás: gördülő, zsírkenés<br />

• Főhajtás teljesítménye: 2´3000 kW-os<br />

szinkronmotor<br />

Csévélők teljesítménye:<br />

• lecsévélő: 600 kW-os szinkronmotor<br />

• reverzáló csévélők: 3000 kW-os<br />

szinkronmotor egyenként<br />

• Emulziós rendszer:<br />

képes stabil és metastabil emulziók kezelésére.<br />

19. ábra: Hengerállvány tényleges elrendezése kezelői oldalról<br />

144 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong>

---

20. ábra: Tekercsátadó elvi sémája<br />

A tekercsszállítást (20. ábra) a meleghengermű felől<br />

az új tekercsszállító berendezés telepítése oldja meg az új<br />

pácolói raktárba.<br />

Mivel az új pácolósornak a helye a régi pácolósor<br />

alapanyagraktárának a helyén került kijelölésre, ezért a<br />

melegtekercs-szállítást, és annak raktározását át kellett<br />

alakítani az új adottságoknak megfelelően. Az új rendszer<br />

kialakításakor az alapparamétereket a meleghengermű<br />

rekonstrukciója utáni kapacitása és az új pácolósor maximális<br />

kapacitása határozta meg. Így a tekercsérkezések<br />

38. a-b kép: A raktározás számítógépes kezelő felületeiből néhány kép<br />

21. ábra: A rendszer néhány eleme<br />

ciklusideje az új raktárba 133 sec a legrövidebb melegen<br />

hengerelt tekercs esetén. Ezzel a kapacitással a modernizált<br />

meleghengerműi hengerlés sem korlátozott.<br />

Egységei (21. ábra): léptető konvejor, léptetőgerenda,<br />

szállítókocsi és tekercsbuktató kombináció.<br />

Kapacitása a modernizálás utáni 3 millió t/év kapacitású<br />

meleghengerművel azonos.<br />

Folyamat: teljesen automatizált L1 – L2 – L3 kapcsolat.<br />

Külön, új fedett csarnokban valósult meg a két hengermű<br />

között az új pácolói alapanyagraktár. Kialakítása<br />

2 hajós, 1-1 db 40 tonnás futódaruval, melyek sebességei<br />

összhangban vannak a szállítórendszer kapacitásával. Tehát<br />

a beérkezett tekercsek ütemét a 2 db daruval biztonsággal<br />

követni lehet. Telepítésre került egy számítógépes tekercsraktározási,<br />

félautomatikus be- és kiraktározási rendszer is<br />

(38. a-b kép: Coil Storage Mapping System). A tekercsek<br />

pozíciója a raktár 3D koordinátái alapján számítógéppel<br />

nyilván tartott, mely folyamatos kommunikációban van a<br />

raktárt kezelő futódaru mozgásával. Ezzel biztosítható a<br />

gyors be- és kiraktározás tekercsre azonosíthatóan.<br />

A megváltozott rendszer megvalósításához és működtetéséhez<br />

(22. ábra) számos kiegészítő projektet kellett<br />

megvalósítani.<br />

Az új berendezések technikai követelményei miatt<br />

ellenőrizni kellett a meglévő infrastruktúrát, energiaellátásokat,<br />

logisztikai feltételek kapcsolatát az új rendszerekkel.<br />

Ebből adódóan sok feladat fogalmazódott meg, melynek<br />

műszaki tartalmát meg kellett határozni, majd ennek megfelelően<br />

a kivitelezésüket (versenyeztetés, szerződéskötés,<br />

ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong><br />

145

---

22. ábra: A raktárcsarnok szerkezeti kialakítása, hosszirányú metszet<br />

kivitelezés, beüzemelés stb.) a teljes projekt folyamatába<br />

kellett illeszteni.<br />

Az 1. táblázat — mely egy állapotjelentés a 2007. októberi<br />

helyzetre —, képet ad arról, hogy ezek a kiegészítő<br />

projektek milyen mennyiségben és milyen témakörökben<br />

merültek fel. Mindezeket az 5 főprojekttel párhuzamosan,<br />

időben megfelelően illesztve kellett megvalósítani.<br />

2007-ben megkezdődött a program megvalósítása. A<br />

hideghengermű vezetése tulajdonosi egyetértéssel a megvalósítást<br />

a saját szervezeti kialakításán belül képzelte el.<br />

A döntés alapja a DWA Kft. korábbi tapasztalatának megfelelően<br />

a jól működő projektszervezetek voltak. Ennek<br />

megfelelően erre a <strong>Dunaferr</strong> életében is jelentős mértékű<br />

és meghatározó beruházási feladatra új projektszervezet<br />

alakult 25 fővel. A tagok jó része a hideghengermű meglévő<br />

állományából kerültek ki, de szükség volt <strong>Dunaferr</strong>en<br />

kívülről új fiatal mérnökök felvételére is, akik a munka<br />

befejeztével az új berendezések üzemeltetésével foglalkoznak.<br />

A szervezet tagjai:<br />

• Projektigazgató: Varga Ottó<br />

Pózer István beruházási tanácsadó<br />

Lepsényi Györgyné titkárnő-ügyintéző<br />

Szigetfű Zoltán műszaki tolmács<br />

• Projektvezetők: Hekele Csaba<br />

CRM<br />

Lantai Miklós logisztika<br />

Pulay Ferenc CPL<br />

Timkó Barnabás gépeszet és építészet<br />

Zombori Zoltán villamos és automatizáció<br />

• Projektmérnökök: Bojsza Ádám<br />

villamos és automatika<br />

Csiki István építészet<br />

Fülöp Tamás technológia<br />

Kovács Balázs dokumentáció, irattárolás<br />

Kovács Gábriel villamos<br />

Pálfi József gépészet<br />

Simon Csaba logisztika<br />

Szaniszló Gábor informatika<br />

Téglás Zoltán energetika<br />

Jávorka Lászlóné építészet<br />

Dr. Kovács Miklós környezetvédelem,<br />

engedélyezések<br />

• Projekt koordinátorok:<br />

Karáné Kovács dokumentáció, levelezések<br />

Zsuzsanna<br />

Kertész Ágnes levelezések, fordítások<br />

Magó Ilona irattár, tartalék alkatrészek<br />

Tóth Andrea szerződések, teljesítések,<br />

számlák<br />

Kővári Attila szerződéskoordinátor,<br />

kontrolling<br />

Intenzív előkészítési munkával, a lehetséges kivitelezőkkel<br />

való tárgyalások és egyeztetések után 2007 áprilisában<br />

létrejött a kivitelezési szerződés. Két hónap múlva<br />

elkezdődtek az építészeti munkák, melyek az első időben<br />

bontásokból, felszámolásokból álltak (39–41. kép). A tervezések<br />

természetesen a folyamatos adatszolgáltatások és<br />

39. kép: CRM alapozás kezdete<br />

146 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong>

---

1. táblázat: Kiegészítő projektek helyzete 2007 októberében<br />

Sorszám<br />

Azonosító Megnevezés Előkészítés Szerződéskötés Kivitelezés<br />

ZRT. DWA<br />

1 I P-001 Környezetvédelmi hatástanulmány és működési engedély kérése elkészült elkészült elkészült<br />

2 I P-002 Csarnokok acélszerkezeti felülvizsgálata. Alapozások is! E-F csarnok. elkészült elkészült előkészítés alatt<br />

3 I R-001 Csarnokok acélszerkezeti felülvizsgálata. Alapozások is! B-C csarnok. elkészült elkészült előkészítés alatt<br />

4 E G-001 Energiaellátás felülvizsgálata, specifikálás elkészült elkészült előkészítés alatt<br />

5 E G-001-1 10/0,4 kW-os trafó és alállomás a CRM, CPL-hez elkészült folyamatban előkészítés alatt<br />

6 E G-001-2 ipari víz, egyéb vizek elkészült elkészült előkészítés alatt<br />

7 E G-001-3 sűrített levegő elkészült elkészült előkészítés alatt<br />

8 E G-001-4 gőz elkészült elkészült előkészítés alatt<br />

9 E G-001-5 gáz az ARP-hez elkészült elkészült előkészítés alatt<br />

10 I G-002 Karbantartóműhely költöztetése, új műhely építése elkészült elkészült elkészült<br />

11 L P-003-1 melegtekercs-csévélőtől a pácolói tekercsraktárig elkészült elkészült folyamatban<br />

12 L P-003-2 pácolói tekercsraktár tervezése, kialakítása, tekercstárolók elkészült elkészült folyamatban<br />

13 L P-003-3 50 tonnás pácolt tekercs logisztikai útvonalának vizsgálata, tervezése, kialakítása<br />

elkészült<br />

14 L P-003-4 hideghengerműi belső anyagforgalom felülvizsgálata, kiszállítási, logisztikai elkészült elkészült folyamatban<br />

módosítása, tekercsfogók<br />

15 L P-003-5 átmeneti tekercsforgalom kialakítása a régi üzemelő pácolóra elkészült elkészült elkészült<br />

16 L G-003 Új kamionútvonal kialakítása, kapuátalakítás, tekercsraktár módosítása, egyedi<br />

elkészült elkészült elkészült<br />

ollók leszerelése, értékesítése<br />

17 L G-004-1 75/32 tonnás reverzálóhoz elkészült elkészült folyamatban<br />

18 L G-004-2 75/32 tonnás pácolóra elkészült elkészült folyamatban<br />

19 L G-004-3 2 db 40/10 tonnás. Az új melegtekercs raktárba elkészült elkészült folyamatban<br />

20 L G-004-4 1 db 32/10 tonnás AB csarnok hengercsiszoló műhelybe elkészült elkészült folyamatban<br />

21 I G-005 Emulzióbontó kapacitás és technológia felülvizsgálata elkészült nem szükséges nem szükséges<br />

22 L G-006 Berendezések átmeneti raktározásának kialakítása elkészült nem szükséges folyamatban<br />

23 I R-002 Hengerköszörülési kapacitás felülvizsgálata, szükség szerint új gép beszerzésének<br />

elkészült elkészült előkészítés alatt<br />

indítása<br />

24 I R-003 Henger beszerzések: munka- és támhenger elkészült elkészült folyamatban<br />

25 I R-005 Támhenger és munkahenger csapágyház elkészült elkészült folyamatban<br />

26 I R-004 TH szerelés felülvizsgálata, új munkahenger szerelés kialakítása,<br />

elkészült elkészült előkészítés alatt<br />

csapágyezérléssel együtt<br />

27 I P-005 Savlefejtő állomás funkciójának átépítése, sav fogadásának kialakítása a elkészült elkészült elkészült<br />

tömény kénsavtartályoknál (ideiglenes)<br />

28 I G-007 Csévélődobok Ø500-ról Ø610-re történő változásának vizsgálata elkészült<br />

29 I G007-1 Új csévélők elkészült<br />

30 I P-006 Régi pácoló lebontása, pácolttekercsraktár kialakítása („0” szint alatti terület elkészült<br />

figyelembe vétele)<br />

31 I R-006 Támhenger- és munkahengercsapágy beszerzése elkészült elkészült folyamatban<br />

32 I G-008 Csarnok infrastrukturális szerkezetének felülvizsgálata az új berendezések<br />

telepítési helyein (felújítások)<br />

folyamatban folyamatban<br />

40. kép: CPL alapozás kezdete 41. kép: Találkozás a múlt beruházóival (földmunka-lelet)<br />

ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong><br />

147

---

módosítások mellett már korábban megkezdődtek. A kiviteli<br />

tervek készítését a volt Kogépterv mérnökeiből alakult<br />

KGT Kft. végezte, nagy tapasztalattal. A kivitelezésért versenyzett<br />

a Strabag, a Vegyépszer, a KÉSZ Kft. A nyertes a<br />

KÉSZ Kft. lett a BIS Hungaryvel közös konzorciumban.<br />

Az új berendezések tervezett indítási ideje 2008. év<br />

márciusa volt, a láthatóan igen szűk határidővel. Ebben az<br />

időszakban a berendezéseket gyártó cégek szerte a világban<br />

rendkívül kiterheltek voltak, ami a szállítási határidőket<br />

jelentősen nyújtotta. Így a berendezések felépítésében<br />

és beüzemelésében a folyamatos, kemény és koncentrált<br />

felügyeleti munka eredményeképpen, mindössze két és fél<br />

hónapos csúszás keletkezett. A 42. képen CPL huroktároló<br />

szerelőbeton, a 4<strong>3.</strong> képen a pácoló acélszerkezete, a 44. és<br />

a 45. képen az új hengerállvány alapozása és villamos gépterme<br />

és az állvány szerelésének kezdete látható. A 46. kép<br />

a 800-as ipari víz gerincvezeték áthelyezését örökíti meg.<br />

44. kép: CRM alapozás és villamos gépterme<br />

45. kép: CRM szerelés kezdete<br />

42. kép: CPL huroktároló szerelőbeton<br />

46. kép: 800-as ipari víz gerincvezeték áthelyezése<br />

4<strong>3.</strong> kép: CPL acélszerkezet<br />

Hangsúlyozni kell azt, hogy minden objektum és mellék<br />

projekteknek szinkronban kellett lenniük a tervezett<br />

határidőkkel, hisz minden tétel a működtetési feltételhez<br />

tartozott.<br />

A kivitelezési munka napi koordinációt igényelt a folyamatos<br />

termeléssel, a vállalat üzemeltetésével, ami érintette<br />

a meleghengerműi, és meghatározta a hideghengerműi<br />

termelési folyamatokat. A folyamatos termelés biztosításához<br />

szükséges tevékenységet ugyanazon a területen kellett<br />

végezni, ahol a beruházók is tevékenykedtek, és így gyak-<br />

47. kép: Hart Rupert úr, az SVAI helyi koordinátora az új tekercsszállító rendszer első lépcsőjénél<br />

148 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong>

---

48. kép: A tekercsraktár-szerelés kezdete<br />

52. kép: Az új savregeneráló épülete<br />

49. kép: CTR, tekercs-szállítás szerelése<br />

5<strong>3.</strong> kép: Savregeneráló tartályparkja<br />

50. kép: CPL, az új pácoló a beüzemelés kezdetén<br />

51. kép: CRM, az új hengerállvány a beüzemelés kezdetén<br />

54. a-b kép: Működés közben<br />

ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong><br />

149

---

55. a kép: Jobbról balra: Valerij Naumenko vezérigazgató, Szergej Taruta tulajdonos, Gyurcsány<br />

Ferenc miniszterelnök, Varga Ottó projektigazgató<br />

55. c kép: ...és az új technikával<br />

55. b: A miniszterelnök az új termékkel ismerkedik<br />

ran egymás útjában álltak. 47. képen az látható, amint egy<br />

beruházó a termelés szemlélésére kényszerül.<br />

A jó piaci helyzetnek megfelelően a folyamatos termelést<br />

a maximumon kellett tartani. A következő képek<br />

(48–54. a-b kép) a beruházás pillanatait rögzítik.<br />

Ilyen környezetben kellet igen szűk határidőben és<br />

területen eredményes munkát végezni. A beszállítóval<br />

(Siemens VAI), a kivitelezőkkel (KÉSZ–BIS konzorcium)<br />

kialakított rendkívül szoros és hatékony jó kapcsolatnak<br />

köszönhetően a kivitelezés sikeresen befejeződött.<br />

A tulajdonos, a vállalat vezetése a legmagasabb vállalati<br />

55. d kép: Az elismerő szavak…<br />

elismerést adományozta a kivitelezés vezetőinek, 1 fő<br />

Borovszky-díjat, 2 fő <strong>Dunaferr</strong>ért vállalati elismerést, 4 fő<br />

<strong>Dunaferr</strong> Kiváló Dolgozója kitüntetést kapott.<br />

Az ország legnagyobb kohászati vertikumában, a legnagyobb<br />

és meghatározó hideghengerművében a berendezések<br />

indításán ismételten tiszteletét tette az akkori Magyar<br />

Kormány legmagasabb szinten.<br />

A harmadik kormánydelegáció a hideghengerműben a<br />

tulajdonossal és a vállalatvezetőkkel (55. a-e kép).<br />

Az első gyártott tekercsek megjelenése nem jelentette a<br />

munka végét. Következett a beüzemelés folytatása, a termelés<br />

55. e kép: …és gratulációk<br />

150 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong>

---

58. kép: 2011.0<strong>3.</strong>11. Az üzem ünnepélyes megnyitója (elől középen Valerij Naumenko úr, az ISD<br />

<strong>Dunaferr</strong> Zrt. vezérigazgatója, jobbra a háttérben az amerikai tulajdonosok)<br />

56. a-b kép: Az új üzem, NEO Hungary Kft.<br />

57. kép: A világ legkorszerűbb EDT hengerérdesítő gépe<br />

felfuttatása, a létszámok biztosítása, a betanítások, a teljesítménytesztek,<br />

az új, modern technikák teljes megismerése, a<br />

karbantartás új tudásalapokra helyezése, a termelés stabilizálása.<br />

Ez a folyamat, mint ahogy a hengermű első indításakor<br />

is megtapasztalható volt, nem zavartalan. Az elején lassú,<br />

zökkenőkkel megtűzdelt, idegeket feszítő, esetenként felőrlő<br />

volt a haladás. Később egyre gyorsuló, és ma már egyértelmű<br />

az új berendezések elvárásnak megfelelő működése. A megnövekedett<br />

kapacitás mellett ugrásszerű javulás következett<br />

be a minőségi területen is, és új piacokat nyertünk.<br />

A 2008–2009-es év a hideghengermű életében az új<br />

berendezések beüzemelésével és teljesítményeinek felfuttatásával<br />

telt el, melynek végén sikeres teszteket kellett<br />

végezni a szerződés kritériumai szerint.<br />

A bekövetkezett világgazdasági válság, a piaci romlás<br />

súlyosan érintette az új és a régi egységek kihasználását.<br />

Így a piaci visszaesés rányomta bélyegét a folyamatokra.<br />

Nem volt lehetőség a 2. szakasz megkezdésének. A folytatás<br />

még várat magára.<br />

Ettől függetlenül az ISD <strong>Dunaferr</strong> vezetése kihasználta<br />

a recessziós helyzetben jelentkező újabb fejlesztési lehetőséget<br />

a hideghengerműben. A kilencvenes évek közepétől<br />

a dresszírozó hengerállványunk munkahengereinek felületi<br />

kikészítését bérmunkában végeztettük az amerikai tulajdonban<br />

lévő NEO Slovak a. s. kassai céggel.<br />

Ez felületi érdesítést és krómozást jelent a palástfelületen.<br />

A munkahengerek élettartama mintegy háromszorosára<br />

növekedett a gyártott termékek minőségének jelentős<br />

javulásával. A cég kapacitásgondjai miatt ajánlatot tett<br />

az ISD <strong>Dunaferr</strong>nek, hogy ha helyet és energiát biztosít<br />

számára, a mi hengerművünkben új üzemet hoz létre saját<br />

költségén. Így az ISD <strong>Dunaferr</strong> megtakaríthatja a hengerek<br />

szállítási költségeit.<br />

A megállapodás év végén létrejött, 2010. év végi<br />

beüzemeléssel. A piaci helyzetnek megfelelően az új termelőegységekkel<br />

együtt zajlott a termelés, lassan az új<br />

berendezések és az alapanyag paraméterei konvergálódtak<br />

egymáshoz. Egyre megbízhatóbbak lettek a minőségi és<br />

mennyiségi eredmények.<br />

Megépült az új munkahenger-érdesítő és -krómozó<br />

üzem (56. a-b, 57-58. kép). Elsőként a krómozó indult<br />

2010 novemberében, majd szorosan követte az érdesítő. Az<br />

itt elkészült hengerek 2011-től folyamatosan teljesítették<br />

az elvárásokat.<br />

A 2009-től elhúzódó gazdasági világválság, az eurozóna<br />

válsága meghatározta a vállalat működési körülményeit,<br />

gazdálkodási sikerét vagy sikertelenségét, a fejlesztési<br />

folyamatok folytatásának lehetőségét. Remélhetőleg a<br />

történet folytatódni fog. A megkezdett programot tovább<br />

kell vinni, a megteremtett többletkapacitásokat ki kell<br />

használni, hogy a befektetések megfelelő hasznot termeljenek.<br />

A hideghengerműi technológiai folyamatok felében<br />

következett csak be eddig jelentős mennyiségi növekedés,<br />

hatékonyan realizálni az eddigi befektetéseket a folyamat<br />

második felének módosításával, újabb, nagyobb mennyiségű,<br />

értékesebb, több fedezettel bíró termékek előállításával<br />

lehetséges. Remélhetőleg ez a történet itt nem fejeződik be,<br />

és a stratégia megvalósul.<br />

ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong><br />

151

---

Móger Róbert, Titz Imre, Cseh Ferenc *<br />

A nagyolvasztói fúvóformák élettartam-növelése (ExTuL)<br />

projekt kezdeti lépései<br />

Az Európai Bizottság által alapított Szén és Acél<br />

Kutatási Alap (RFCS) szervezeti felépítéséről, működési<br />

területéről és a hozzá beérkező pályázatok<br />

kiértékelési mechanizmusáról egy korábbi cikkben<br />

(L. évfolyam 2. szám – <strong>2012</strong>) már szó esett. Jelen<br />

írás az említett Alap által támogatott, ISD <strong>Dunaferr</strong><br />

Zrt. közreműködésével megvalósuló, a nagyolvasztói<br />

fúvóformák élettartam-növelése (ExTuL) projekt<br />

bemutatását célozza meg.<br />

The structure, operational area and the tenders<br />

evaluation mechanism of the Research Fund for Coal<br />

and Steel founded by the European Commission has<br />

already been mentioned in a previous article (Volume<br />

L, Number 2 – <strong>2012</strong>). The present article aims to<br />

present the project on lifetime extension of blast<br />

furnace tuyères (ExTuL), being realized with the aid of<br />

the mentioned Fund and with the collaboration of ISD<br />

<strong>Dunaferr</strong> Zrt.<br />

1. A projekt születése<br />

Az ISD <strong>Dunaferr</strong> Zrt. 2010. évben felkérést kapott,<br />

hogy vegyen részt egy olyan — az Európai Bizottság<br />

által támogatott — acélipari projektben, ahol a cél a<br />

nagyolvasztók fúvóforma-élettartamának növelése volt.<br />

A vállalat vezetése támogatta a projektben való részvételt,<br />

amely így benyújtásra került a Szén és Acél Kutatási Alap<br />

felé. Az ISD <strong>Dunaferr</strong> Zrt.-n kívül a konzorcium tagja a<br />

ThyssenKrupp, a Voest Alpine és mint a konzorcium vezetője,<br />

a VDEh-BFI kutatóintézet is. A pályázat sikeresen<br />

szerepelt a kiértékelési folyamatban, így 2011 júliusában el<br />

is indulhatott a 3,5 éves munka. A program teljes költségvetése<br />

1.354.000 €, melyből az ISD <strong>Dunaferr</strong> Zrt. 200.000<br />

€-val részesül.<br />

2. A projekt kialakítása<br />

A projekt egy, a nagyolvasztói működés szempontjából<br />

fontos területet érint, amely jelentős hatást gyakorol a<br />

nyersvasgyártás gazdaságosságára. A fúvóformák a nagyolvasztók<br />

medencéjének felső részében helyezkednek el.<br />

Ezen szerelvényeken keresztül jut a nagy hőmérsékletű<br />

levegő (forrószél) a kohóba. A nagyolvasztók fúvóforma-meghibásodása<br />

egy előre nem betervezhető esemény,<br />

amely átlagosan évente 30–80 alkalommal következik be<br />

a nagyolvasztók normál működése során. Minden egyes<br />

fúvóforma-meghibásodás a kohó 1–2 órás teljes leállását<br />

eredményezi, azonban bizonyos esetekben ezt jelentősen<br />

meghaladó mértékű is lehet. Annak ellenére, hogy a nagyolvasztó<br />

leállításával a forrószélellátás megszűnik, és a<br />

beolvadás minimális, pótlólagos kokszmennyiség beadagolására<br />

lehet szükség a kohóállás alatti hőveszteségek<br />

fedezésére, amely lényegében haszon nélküli energiafogyasztás.<br />

A nagyolvasztói fúvóformák meghibásodása miatt<br />

bekövetkező nem tervezett leállások az alábbi hatásokkal<br />

járnak:<br />

— pótlólagos energiafelhasználás (koksz, egyéb energia),<br />

— pótlólagos költségek, főként anyag-energia és személyi<br />

jellegű ráfordítások,<br />

— pótlólagos emisszió (CO 2<br />

stb.),<br />

— termeléskiesés.<br />

A nagyolvasztói fúvóformák élettartam-növelésének érdekében<br />

létrehozott ExTuL projekt céljai a következők:<br />

— a nagyolvasztói működési feltételek és a fúvóformameghibásodások<br />

közötti korreláció meghatározása<br />

többváltozós statisztikai módszerekkel,<br />

— a nagyolvasztói fúvóforma-kialakítás „szűk keresztmetszeteinek”<br />

meghatározása az üzemelés közben<br />

történő fúvóforma-ellenőrzés alapján,<br />

— a nagyolvasztókat üzemeltetők számára gyakorlati<br />

intézkedések megfogalmazása a kohói fúvóformák<br />

élettartamának meghosszabbítására vonatkozóan,<br />

— az energiafelhasználás, a CO 2<br />

-kibocsátás és a költségek<br />

csökkentése azáltal, hogy a fúvóforma-meghibásodások<br />

miatti kohóállások száma lecsökken.<br />

A projekt RFCS-hez történő benyújtása előtt a konzorciumban<br />

résztvevők között részletes egyeztetés történt<br />

az elvégzendő feladatokról, illetve azok felosztásáról.<br />

Ennek eredményeként megfogalmazásra kerültek a<br />

különböző munkaprogramok (MP), melyek egymáshoz<br />

kapcsolódása látható az 1. ábrán. Az egyes munkaprogramokban<br />

a konzorciumi tagok részfeladatokat végeznek<br />

el. A részfeladatokat a konzorcium vezetője (BFI) fogja<br />

össze, készít belőle egységes jelentést a Szén és Acél<br />

Kutatási Alap felé.<br />

A feladatok megtervezésekor szándékosan került a<br />

munkaprogramba, hogy a fúvóformák élettartam-növelése<br />

egy nagyobb (TKSE) és egy kisebb (ISD <strong>Dunaferr</strong>)<br />

kohó körülményei között is vizsgálhatók legyenek.<br />

A nagyolvasztók méretén kívül természetesen számos<br />

lényeges különbség mutatkozott az említett berendezések<br />

üzemelési körülményei között. Ezek közül fontos<br />

megemlíteni a fúvóforma kialakítását (egykamrás, ill.<br />

kétkamrás hűtésű), a kohóba befújt tüzelőredukáló anyagok<br />

típusát (szénpor, ill. földgáz), valamint a felhasznált<br />

alapanyagok összetételét.<br />

* Móger Róbert metallurgiafejlesztési főosztályvezető, Technológiai Igazgatóság, ISD <strong>Dunaferr</strong> Zrt. • Titz Imre termelésvezető, nagyolvasztómű,<br />

ISD <strong>Dunaferr</strong> Zrt. • Cseh Ferenc gyárvezető, nagyolvasztómű, ISD <strong>Dunaferr</strong> Zrt.<br />

152 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong>

---

1. ábra: A projekt felépítése<br />

A projekt munkáját és költségtervének betartását az<br />

RFCS meghatározott időintervallumokra bontva vizsgálja.<br />

A 2. ábra részletesen bemutatja az ExTuL projekttel<br />

kapcsolatos különböző technikai- és gazdasági jelentések<br />

elkészítésének rendjét. Az éves beszámolók alkalmával<br />

az adott évben elvégzett szakmai munka kivonatát kell<br />

bemutatni a Szén és Acél Kutatási Alap TGS1 (ércfeldolgozás<br />

és nyersvasgyártás) munkabizottsága felé. A<br />

középidős és záróbeszámoló alkalmával az adott időpontig<br />

elvégzett tevékenységet kell összefoglalni a projekt<br />

pénzügyi elemzésével együtt. Ezen beszámolók elfogadása<br />

teszi csak lehetővé, hogy az Alap a soron következő<br />

2. ábra A projekttel kapcsolatos beszámolási kötelezettségek<br />

ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong><br />

153

---

pénzügyi támogatási részt átutalhassa a konzorciumban<br />

résztvevő tagvállalatok számára.<br />

<strong>3.</strong> Az ISD <strong>Dunaferr</strong> szerepe a projektcélok megvalósításában<br />

Ahogy korábban is említettük a fúvóformák a kohó medencerészének<br />

felső részében kerültek elhelyezésre. Kialakításuk,<br />

átmérőjük az adott nagyolvasztóprofilhoz és fúvási<br />

jelentős része biztosította ezen eszközök beszerzésének<br />

anyagi forrását. A mérőműszerek beépítése lehetővé teszi<br />

a fúvóformák hűtővíz-ellátási problémáinak feltárását, a<br />

működési paraméterek fúvóformákra gyakorolt hatásának<br />

vizsgálatát.<br />

Az ISD <strong>Dunaferr</strong> team célja a korábban említett indukciós<br />

áramlásmérők minél gyorsabb beszerzése, beszerelése<br />

és beüzemelése volt. A team legfontosabb célként azt<br />

jelölte meg, hogy a projektben részt vevő II. sz. kohó<br />

16 db fúvóforma hűtővízmérése közül 2011. év végére 8<br />

db beépítése megtörténjen, míg a további 8 db <strong>2012</strong>. I.<br />

negyedévében felszerelésre kerüljön. Ennek végrehajtásához<br />

számos előkészítő munkára volt szükség a tervezés és<br />

a beszerzés terén, melyek rendkívül jó ütemben haladtak.<br />

Elsőként beépítési terv készült valamennyi fúvóforma<br />

hűtővíz-indukciós áramlásmérőjére vonatkozólag. Ezt<br />

követően — a tervezett szerelésnek megfelelően — 4<br />

db-os csoportosításban beépítési rajz készült (4. ábra),<br />

elkerülendő bármilyen, a beépítés során fellépő problémát.<br />

Végül a beépítés konkrét ütemezése is megtörtént. A<br />

beszerzési folyamat gördülékenyen, a korábban meghatározottak<br />

szerint haladt. A cél itt az volt, hogy az összes az<br />

áramlásmérő műszer beépítésének előkészítéséhez (csövek<br />

hajlítása, hegesztése stb.) szükséges anyag legkésőbb 2011<br />

<strong>3.</strong> ábra: A fúvóformák beépítési elrendezése [1]<br />

paraméterekhez, valamint a betétviszonyokhoz alkalmazkodik.<br />

A fúvóformák nagyolvasztóba történő beépítési<br />

elrendezését mutatja a <strong>3.</strong> ábra.<br />

A tüzelőanyag elégetéséhez szükséges nagy hőmérsékletű<br />

levegő a léghevítő–forrószélvezeték–könyök–fúvóforma<br />

útvonalon keresztül kerül a nagyolvasztóba. A nagyolvasztó<br />

medencéjében uralkodó magas hőmérséklet (2100–<br />

2200 °C) miatt, a fúvóformákat jó hővezető képességű,<br />

nagy tisztaságú rézből állítják elő, ezért intenzív hűtésük<br />

rendkívül fontos a tartósság biztosítása érdekében. A fúvóformákat<br />

a hőhatáson kívül számos káros (koptató, feszítő<br />

stb.) hatás éri, melynek következtében bizonyos idő után<br />

elhasználódnak. Az elhasználódás jellege sokféle lehet<br />

ezek közül a leginkább jellemzők a lyukadás és a repedés.<br />

Ezek következtében a nagyolvasztóba kerül a fúvóforma<br />

hűtésére szolgáló hűtővíz, amely súlyosan veszélyezteti a<br />

kohómedence hőegyensúlyát. Ebben az esetben a nagyolvasztót<br />

le kell állítani, és a hibás fúvóformát ki kell cserélni.<br />

A nagyolvasztó leállítása termeléskiesést, a tüzelőanyag<br />

felhasználásnövekedését jelenti, ami növekvő nyersvasönköltséget<br />

és CO 2<br />

-kibocsátást eredményez.<br />

Mindezek ismeretében került sor az ExTuL projekt<br />

nyitóértekezletére 2011 júliusában a konzorcium vezetését<br />

ellátó BFI-kutatóintézet düsseldorfi telephelyén. A partnerek<br />

bemutatkozásán kívül a projekt fő kereteit adó határidők,<br />

munkaütemezések egyeztetésére került sor.<br />

Ezt követően az ISD <strong>Dunaferr</strong> Zrt.-ben is megkezdődött<br />

egy teammunka, melyben a nagyolvasztómű, a Technológiai<br />

Igazgatóság, az Energetikai Igazgatóság és a Beszerzési<br />

Igazgatóság munkatársai vettek részt.<br />

A projekt ISD <strong>Dunaferr</strong> Zrt.-t érintő részének leghangsúlyosabb<br />

része a fúvóformák hűtővízmennyiségének és<br />

hőmérsékletének megbízható mérését lehetővé tevő indukciós<br />

áramlásmérők megvásárlása, beépítése és beüzemelése.<br />

A Szén és Acél Kutatási Alaptól származó támogatás<br />

4. ábra A fúvóformák hűtővíz-indukciós áramlásmérőinek beépítési rajza<br />

szeptemberétől rendelkezésre álljon, így elegendő idő állt<br />

rendelkezésre az előkészítő szerelési munkákhoz.<br />

Az ütemtervnek megfelelően a II. sz. kohó 2011. november<br />

14-ei TMK-ja során 4 db fúvóforma hűtővíz-indukciós<br />

áramlásmérője és hőeleme beépítésre került (5. ábra).<br />

A műszerek beépítését egy-egy TMK alkalmával 4 db-os<br />

csoportokban kívántuk elvégezni, igazodva a fúvóformák<br />

hűtővíz-ellátási rendszerének kialakításához. A kivitelezés<br />

időtartamát fúvóformánként 4 órára becsültük. A TMK-k 6<br />

hetes periódusát szem előtt tartva a kivitelezés befejezését<br />

<strong>2012</strong>. március 13-ra ütemeztük. Ezen időre valamenynyi<br />

(32+2 db) műszer a helyére került. A műszerek és a<br />

hőelemek tesztelését követően a mérési rendszer <strong>2012</strong><br />

áprilisától szolgáltat megbízható adatokat.<br />

A fenti tevékenységgel párhuzamosan megkezdődtek<br />

a statisztikai elemzéseken alapuló munkafolyamatok is. A<br />

II. sz. kohóra vonatkoztatva összesen 409 db elemből álló,<br />

új, a nagyolvasztó működési paramétereit tartalmazó<br />

154 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong>

---

5. ábra: A II. sz. nagyolvasztó 5–8. sz. fúvóforma hűtővíz-indukciós áramlásmérőjének beépítése<br />

adatbázis felépítésére került sor, melyek a következő csoportokba<br />

sorolhatók:<br />

— alapanyagok,<br />

— csapolási adatok,<br />

— mért folyamatadatok,<br />

— számított egyéb paraméterek.<br />

Az adatok 5 perces átlagértékek, melyeket 2011 októberétől<br />

elérhetővé tettünk a statisztikai elemzéseket végző<br />

BFI számára is.<br />

A fúvóforma cseréket tartalmazó adatbázis 2006-tól<br />

meglévő adatait bővíteni kellett, amely így összesen formánként<br />

10 db különböző releváns információt tartalmaz.<br />

2011. októberétől valamennyi meghibásodott fúvóformához<br />

a hibáról készült fényképet is hozzárendeltük. Az<br />

adatbázis adatait felhasználva elindult a hibák, hiba okok<br />

részletes feltérképezése, valamint ezek ok-okozati összefüggéseinek<br />

feltárása, azonban ez utóbbiak csak a projekt<br />

későbbi szakaszában fognak teljes mértékben megvalósulni.<br />

A fúvóforma meghibásodások kiértékeléséhez elsőként<br />

a II. sz. kohó említett kicserélt szerelvényeit ábrázoltuk<br />

(6. ábra)<br />

Az ábrán a kohó fúvósík-magasságában a medence<br />

radiális irányú metszeti képe látható, melyen a számok a<br />

fúvóformák elhelyezkedését és egyben a megnevezésüket<br />

is mutatják. A diagram fekete színnel ábrázolt része a<br />

meghibásodott fúvóformák számát mutatja, a szürke rész<br />

pedig a meghibásodott és a valamilyen más okból (fúvószekrény-csere,<br />

torokzáró berendezés cseréje stb.) kicserélt<br />

fúvóformák összes darabszámát adja. A csapolónyílás<br />

közvetlen környezetében a fúvóforma-meghibásodások<br />

száma alacsonyabb, mint a nagyolvasztó többi részén, ami<br />

elsősorban annak köszönhető, hogy az olvadék áramlása<br />

a csapolónyílás irányában akadálymentesen történik, így<br />

ott az olvadék szintje minden esetben alacsonyabb, mint a<br />

távolabb elhelyezkedő nagyolvasztói medencerészekben.<br />

Ezen ábra felhasználásával kerül meghatározásra a<br />

<strong>2012</strong>. II. félévben esedékes mérő fúvóforma beépítési<br />

pozíciója is. A mérő fúvóforma orr-részébe — amely közvetlen<br />

kapcsolatban van a kohó medencerészében uralkodó<br />

környezettel — összesen 12 db hőelem kerül beépítésre,<br />

melyek segítségével vizsgálható a fúvási paraméterek<br />

fúvóformára gyakorolt hatása.<br />

Az elmúlt 5 év adatai alapján megállapítható, hogy a<br />

fúvóforma-meghibásodásokat 80%-ban lyukadás, 20%-<br />

ban repedés okozta. A fúvóforma-kiégések közel 70%-ban<br />

a szerelvény orr-részén és azon belül is a felső részén<br />

történtek.<br />

Természetesen a folyó kutatási tevékenység számos<br />

olyan tevékenységet takar, amelyek csak most kezdődtek<br />

el, és jelenleg is folyamatban vannak. A közeljövő egyik<br />

fontos feladata a korábban már említett mérő fúvóforma<br />

mérési rendszerének előkészítése és kivitelezése.<br />

A témában a már megvalósított beruházások és a közeljövő<br />

feladatai láttán bizakodóan foglalhatunk állást az<br />

eredeti cél megvalósíthatósága tekintetében, mely szerint<br />

a fúvóformák élettartamának 20%-os növekedését sikerül<br />

elérni.<br />

Irodalomjegyzék<br />

[1] FARKAS O. Nyersvasmetallurgia. Tankönyvkiadó, Budapest,<br />

1989. pp 211-247.<br />

6. ábra: A II. sz. nagyolvasztó meghibásodott fúvóformáinak pozíció szerinti eloszlása<br />

ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong><br />

155

---

Frei Zoltán, Gonda Viktor *<br />

A könyöksajtolás végeselemes modellezése<br />

A könyöksajtolás (ECAP) olyan intenzív képlékenyalakító<br />

művelet, mely során egymással szöget bezáró, állandó<br />

keresztmetszetű csatornákon sajtoljuk át a munkadarabot.<br />

Az egyenértékű alakváltozás értéke 100% körüli<br />

egyszeri átsajtolás esetén. Az intenzív képlékeny alakítás<br />

során nagymértékű nyírási alakváltozás jön létre a munkadarabban,<br />

ennek hatására szemcsefinomodás és szilárdságnövekedés<br />

következik be. Az analitikus modellezéshez<br />

képest a végeselemes módszerrel pontosabban<br />

modellezhető, az alakváltozás mértéke, sebessége, valamint<br />

ezen paraméterek eloszlása is számítható, továbbá<br />

a súrlódás is modellezhető. Jelen dolgozatban egy<br />

lekerekített 90°-os, és egy lekerekítetlen 110°-os szerszámmal<br />

végzett könyöksajtolás végeselemes modellezést<br />

mutatom be. Ismertetem a modell felépítésének<br />

menetét, kiértékelem a számított alakváltozás mértékét<br />

valamint az alakváltozási sebesség eloszlását súrlódásos,<br />

ill. súrlódásmentes csatorna esetére.<br />

In Equal Channel Angular Pressing (ECAP) a workpiece<br />

is extruded through two intersecting channels which<br />

have identical cross sections. After one single extrusion<br />

the equivalent strain is about 100%. During these<br />

plastic deformations large and shear strains develop<br />

in the workpiece, which results in grain refinement<br />

and the strengthening of the material. Compared to<br />

the analytical modeling the extent and the speed of the<br />

strain can be modellised more accurately by means of<br />

the finite element method. Moreover the distribution<br />

of these of those parameters can also be calculated<br />

and the friction can be modellized as well. In this work<br />

finite element modelling performed with a curved 90o<br />

and a sharp 110o ECAP tool is presented. I will review<br />

the structure of the modell, evaluate the extent of the<br />

strain and the distribution of the strain speed for both<br />

including and neglecting the effect of friction.<br />

1. Bevezetés<br />

A könyöksajtolás olyan intenzív képlékenyalakító művelet,<br />

mely során egymással szöget bezáró, állandó keresztmetszetű<br />

csatornákon sajtoljuk át a munkadarabot. Az egyenértékű<br />

alakváltozás értéke 100% körüli egyszeri átsajtolás<br />

esetén. Az intenzív képlékenyalakítás során nagymértékű<br />

nyírási alakváltozás jön létre a munkadarabban, ennek<br />

hatására szemcsefinomodás és szilárdságnövekedés következik<br />

be [1]. A könyöksajtolás során létrejövő alakváltozás<br />

becslésére Iwahashi [2] vezetett le egyszerű feltételezésekkel<br />

egy összefüggést, melyet széleskörűen alkalmaznak<br />

lekerekített és lekerekítetlen csatornageometriákra. Az<br />

analitikus modellezéshez képest a végeselemes módszerrel<br />

pontosabban modellezhető [3, 4] az alakváltozás mértéke,<br />

sebessége, valamint ezen paraméterek eloszlása is számítható,<br />

továbbá a súrlódás is modellezhető.<br />

Jelen dolgozatban egy lekerekített 90°-os és egy lekerekítetlen<br />

110°-os szerszámmal végzett könyöksajtolás<br />

végeselemes modellezést mutatom be. Ismertetem a<br />

modell felépítésének menetét, kiértékelem a számított<br />

alakváltozás mértékét, valamint az alakváltozási sebesség<br />

eloszlását súrlódásos, ill. súrlódásmentes csatorna esetére.<br />

2. Kutatási módszerek<br />

A Dunaújvárosi Főiskolán végzett könyöksajtolásos kísérletekben<br />

10 mm-es átmérőjű, 80 mm-es hosszúságú próbatestet<br />

sajtoltunk át minimum 40 mm hosszan, szobahőmérsékleten,<br />

2 mm/perc sebességgel egy lekerekített<br />

90°-os és egy lekerekítetlen 110°-os könyöksajtoló szerszámon.<br />

Ezekkel a szerszámokkal történő könyöksajtolás<br />

végeselemes modellezését végeztük el. A modellt az MSC<br />

Marc végeselem programban készítettük el. Az eredeti<br />

* Frei Zoltán főiskolai hallgató • Gonda Viktor főiskolai docens, Dunaújvárosi Főiskola<br />

próbatest az említett 10 mm átmérőjű, 80 mm hosszúságú<br />

hengeres darab, mi viszont síkban dolgoztunk, mert<br />

a gyorsabb síkbeli alakváltozási feltételt használtuk. A<br />

hosszmetszetet választottuk, alakváltozás is ebben a síkban<br />

van, erre merőlegesen nincs. A testre megfelelő mértékű<br />

hálós felosztást kell alkalmaznunk, mely láthatóvá teszi a<br />

deformációt, a csomópontokról pedig leolvashatjuk a szükséges<br />

értékeket. Kezdetben 10 x 80 elemre (kvadratikus,<br />

négy csomópontos) osztottuk fel, amit később két lépésben<br />

finomítottunk.<br />

Az alakítás szempontjából lényegtelen részeket durvább,<br />

míg a lényeges részeket finomabb hálózással láttuk<br />

el, a sűrűbb felosztás pontosabb eredményhez vezet. A<br />

próbatest anyagát ideálisan rugalmas, lineárisan keményedő<br />

anyagmodellel írtuk le. A kísérletek során vörösréz<br />

próbatestet használtunk, tehát a rézre vonatkozó anyagi<br />

paramétereket adtuk meg a programnak:<br />

• rugalmassági modulusz: 110 GPa,<br />

• Poisson-tényező: 0,33,<br />

• folyáshatár: R p<br />

: 100 MPa,<br />

• a keményedés pedig Δε p<br />

= 10 értékéhez 10%-os.<br />

A sajtolócsatornát merev testként modelleztük, tehát a<br />

csatorna maga nem deformálódhat, síkbeli metszetét a<br />

külső és belső oldalon egy-egy görbével rajzoltuk meg.<br />

A 110°-os csatornánál 1 mm-es lekerekítést alkalmaztunk<br />

a szimuláció stabil futása érdekében. Peremfeltételként<br />

egyedül az előtolást alkalmaztuk, ennek mértéke 2 mm/<br />

perc, ugyanúgy, ahogyan a valós kísérleteknél is. Ezt<br />

az előtolást a próbatest bemenő csatorna felőli végének<br />

felületén elhelyezkedő csomópontokra időben változó<br />

eltolódásként alkalmaztuk. A szimulációban összesen<br />

maximum 40 mm-nyi átsajtolást futtatunk, az ehhez tartozó<br />

időtartam maximum 1200 másodperc. A csatorna és<br />

a próbadarab közti súrlódást µ = 0,1-es értékkel vettük<br />

figyelembe, vagy pedig µ = 0 értékkel súrlódásmentes<br />

esetet vettünk.<br />

156 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong>

---

a<br />

b<br />

c<br />

d<br />

1. ábra. Szimulációs eredmények a súrlódásmentes esetre: a: alakváltozás mező a 90 o -os lekerekített könyökre<br />

b: alakváltozás mező a 110 o -os lekerekítetlen könyökre<br />

c: alakváltozási sebességmező a 90 o -os lekerekített könyökre<br />

d: alakváltozási sebességmező a 110 o -os lekerekítetlen könyökre<br />

<strong>3.</strong> Eredmények<br />

Az alakítás során az anyag főként nyíró igénybevételt<br />

szenved, amelyet mi az egyenértékű fajlagos alakváltozással<br />

adtunk meg. Ez a mennyiség arányos az alakítás<br />

mértékével és a nyírási alakváltozással. Vizsgáltuk tehát<br />

az egyenértékű alakváltozást, valamint annak kiterjedését,<br />

az egyenértékű alakváltozás mezőt. Ezután meghatároztuk,<br />

hol megy végbe az alakváltozás, tehát az egyenértékű alakváltozási<br />

sebességmezőt értékeltük ki. Az egyszerű mechanikai<br />

modell segítségével meg tudtuk határozni a várható<br />

értékeket. Az egyenértékű alakváltozás a 110° éles könyök<br />

használatával 0,8, 90° teljesen lekerekített könyökkel 0,9.<br />

Az egyenértékű alakváltozási sebesség éles könyök esetén<br />

átlagosan 0.016 1/s, a lekerekített könyök esetén pedig<br />

ennek egy tizede körül adódott.<br />

A szimuláció sikeres futtatása után először az egyenértékű<br />

alakváltozás mezőt vizsgáltuk mindkét csatornakialakítás<br />

esetén. Az 1. ábrán a µ = 0, súrlódásmentes<br />

változatot ábrázoltuk. Látható, hogy az éles könyök<br />

kialakításnál az alakváltozás eloszlás egyenletesebb<br />

(1/b. ábra), a lekerekített könyöknél helyenként változó<br />

(1. a ábra). Az éles könyök esetén az ECAP során a<br />

két csatorna keresztezési síkjának megfelelő fő nyírási<br />

síkban (MSP) erőteljes, egyszerű nyírás játszódik le<br />

(1. d ábra), lekerekített könyök esetén a nyírási sík<br />

egyenetlen eloszlást mutat (1. c ábra).Az elméleti számítások<br />

alapján a 110 fokos éles könyökben egyszeri<br />

átnyomás esetén az alakváltozás mértéke 0,8, a 90 fokos<br />

lekerekített könyökben pedig egyszeri átnyomás esetén<br />

0,9-re adódik. A szimuláció eredményei ezt nagyon jól<br />

visszaigazolják (2. ábra). Lekerekített könyökkel százados<br />

nagyságrendű eltéréseket tapasztalhatunk, mivel<br />

itt az alakváltozás nem olyan egyenletes, mint éles<br />

könyökkel, éles könyök használatakor viszont ezredes<br />

pontosságú eredményeket kaptunk.<br />

A második esetben a csatorna és a próbadarab közti<br />

súrlódást µ = 0,1-es értékkel vettük figyelembe, amely<br />

súrlódást Coulomb-súrlódásként értelmeztünk. Látható,<br />

hogy a súrlódó erőnek köszönhetően az éles csatorna<br />

sarkát is kitölti az anyag (2. d ábra), ahogyan azt a valós<br />

kísérletekben is megfigyelhettük. A súrlódás ráadásával<br />

még pontosabb eredményeket kaptunk<br />

ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong><br />

157

---

a<br />

b<br />

c<br />

d<br />

2. ábra: Szimulációs eredmények súrlódásos µ = 0,1 esetre: Z: alakváltozás mező a 90 o -os lekerekített könyökre<br />

b: alakváltozás mező a 110 o -os lekerekítetlen könyökre<br />

c: alakváltozási sebességmező a 90 o -os lekerekített könyökre<br />

d: alakváltozási sebességmező a 110 o -os lekerekítetlen könyökre<br />

5. Következtetések<br />

A könyöksajtolás végeselemes modelljét felépítették négy<br />

esetre: 110 fokos éles, valamint 90 fokos lekerekített geometria<br />

esetén, egyrészt súrlódásmentes esetben, másrészt µ<br />

= 0,1 súrlódási tényező használatával. Meghatároztuk a 110<br />

fokos éles és 90 fokos lekerekített könyökgeometria esetén<br />

az egyenértékű fajlagos alakváltozás nagyságát, melyek 0,8,<br />

illetőleg 0,9 lettek. Az átlagos fajlagos alakváltozási sebesség<br />

nagyságát kb. 0,016 az előző, illetőleg 0,001 1/s az utóbbi<br />

esetre. Megállapítottuk, hogy a 110°-os könyököt súrlódásmentes<br />

esetben az anyag nem tölti ki teljesen, valamint hogy<br />

a lekerekített csatornában a nagy rádiusz miatt egy üreg alakul<br />

ki. Ebben az esetben az alakváltozási sebességmező vizsgálatakor<br />

arra jutottam, hogy túl nagy rádiusszal dolgoztunk,<br />

ezért nem alakulhatott ki a várt legyezőalak, és az egyenletes<br />

alakváltozás.<br />

Irodalom<br />

V.M. Segal, V.I. Rexnikov, A.E. Drobyshevskiy, V.I. Kopylov:<br />

RussianMetallurgy 1, 99, 1981.<br />

Y. Iwahashi, J. Wang, Z. Horita, M. Nemoto, T.G. Langdon:<br />

ScriptaMaterialia, Vol. 35. No.2, 1996, pp. 143-146.<br />

I.N. Budilov, I.V. Alexandrov, Y.V. Lukaschuk, I.J. Beyerlein, V.<br />

S. Zhernakov, Proc. Ultrafine Grained Materials III, TMS,<br />

2004.<br />

B.V. Patil, U.Chakkingal, T.S. Prasanna Kumar, Proc. Metal<br />

2008.<br />

158 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong>

---

Győri Imre, Hári László, Papp Sándor *<br />

Héjleválás-vizsgálat a precíziós öntészetben<br />

Egy viaszkiolvasztásos öntődének folyamatosan kell<br />

javítania és továbbfejlesztenie a technológiai folyamatot<br />

a gyártási költségek csökkentése érdekében és a<br />

kiélezett piaci verseny miatt. A Magyarmet Finomöntöde<br />

Bt. 2011 nyarán feladatául tűzte ki, hogy rendszerében<br />

csökkentse a héjképzési folyamatban fellépő<br />

selejtarányt, meghatározza a porzás és a leválások<br />

okát. Célszerűnek tartotta a vállalat egy új beszállító<br />

alapanyagát kipróbálni a tűzálló mázrétegekhez. Azonban<br />

a termék felhasználása nem mutatott meggyőző<br />

javulást a selejtek csökkentése terén, sőt újabb problémák<br />

vetődtek fel. Mindezek összessége adott okot<br />

arra, hogy a cég elindítson egy hosszabb ideig tartó<br />

kísérletsorozatot — mind empirikus úton, mind pedig<br />

tudományos módszerekkel — a hiba okainak feltárására.<br />

Felvetődött az a lehetőség is, hogy magában a technológiában<br />

kell keresni a gondot. Megállapításaink<br />

szerint a két mázképző anyag minősége megfelelőnek<br />

bizonyult, minden jel arra utalt, hogy a technológiában<br />

kellett továbbkeresni a hibát. Erre utalnak azok az<br />

üzemi jelenségek is, melyekkel a tárolási és héjképzési<br />

folyamat felülvizsgálata során találkoztunk.<br />

A precision investment casting foundry must<br />

continuously improve and develop its technological<br />

process in order to cut down costs and because of<br />

fierce competition in the market. In summer 2011<br />

the casting company Magyarmet Finomöntöde Bt.<br />

set the goal to reduce significantly the scrap rate in<br />

the shell-making process as well as to determine the<br />

causes of dusting and shell separation. In order to<br />

decrease the percentage of scrap rate related to the<br />

shell-making process Magyarmet Bt. used 2 types of<br />

primary slurries in its shell-making room. The reason<br />

for the trial application of the “new” material was not<br />

only the scrap rate but also the persisting problems<br />

with dusting, non-cleanliness and the separation of<br />

the primary layers. The use of the new material,<br />

however, did not show a promising improvement<br />

in the percentage of the scrap rate, but even new<br />

problems arose. Due to these problems described<br />

the company launched a long-term trial series – both<br />

with empirical and scientific means – to establish the<br />

ultimate cause of the problem. Even the idea of a<br />

possible problem in the technology occurred.<br />

1. Bevezetés<br />

A viaszkiolvasztásos öntőnek javítania és továbbfejlesztenie<br />

kell a technológiai folyamatot a gyártási költségek<br />

csökkentése érdekében és a kiélezett verseny miatt. A<br />

Magyarmet Finomöntöde Bt. 2011 nyarán feladatául tűzte<br />

ki, hogy rendszerében csökkentse a héjképzési folyamatban<br />

fellépő selejtarányt, meghatározza a porzás és a<br />

leválások okát.<br />

A héjképzéshez kapcsolódó selejtszázalék csökkentése<br />

céljából a 26. héttől a vállalat héjképző műhelyében 2<br />

fajta primer mázat alkalmazott. Nemcsak a selejtszázalék<br />

adott okot arra, hogy kipróbáljanak egy új anyagot, hanem<br />

a kerámiahéjak kiégetése után tapasztalt héjak folyamatos<br />

porzása, szemetessége és a primer mázaik leválása.<br />

Azonban a termék felhasználása nem mutatott meggyőző<br />

javulást a selejtek csökkentése terén, sőt újabb problémák<br />

vetődtek fel. Mindezek összessége adott okot arra, hogy a<br />

cég elindítson egy hosszabb ideig tartó kísérlet sorozatot<br />

— mind empirikus úton, mind pedig tudományos módszerekkel<br />

— a hiba mivoltának felfedésére. Felvetődött az a<br />

lehetőség is, hogy magában a technológiában kell keresni<br />

a gondot.<br />

2. Kísérlet leírása<br />

A kísérlet folyamán a kétfajta primer mázat azonos arányokkal<br />

kevertük be. Mivel a felhasznált anyagok létező<br />

cégektől származnak, ezért reklám elkerülése végett<br />

nevezzük az egyik anyagot „MC”-nek a másikat pedig<br />

„PC”-nek. Mind az „MC”, mind a „PC”-s mázhoz 200-as<br />

lisztet adagoltunk. Az „MC” mázhoz külön kevertem nedvesítőt,<br />

illetve habzásgátlót alkalmaztunk.<br />

A primer mázakkal a kísérlet teljes ideje alatt párhuzamosan<br />

dolgoztunk. Folyamatosan követtük a tartályok<br />

mázparamétereinek alakulását, valamint a kézi- és robotmártást,<br />

a viaszkiolvasztás menetét, a héjak kiégetését és<br />

az azutáni állapotukat. Továbbá a kísérleti bokrok leöntése<br />

utána a darabokon jelentkező hibákat, azok számát, arányát<br />

mértük fel.<br />

A primer mázakra különböző szekunder mázakat használtunk:<br />

• a „PC” primer mázra a roboton „CT” szekunder vizes<br />

mázat,<br />

• az „MC” primer mázra „MCv” szekunder vizes mázat.<br />

A különböző bokrokat jelölésekkel láttam el, mely a<br />

kísérlet folyamán segítette a darabjaink nyomon követhetőségét.<br />

Jelölések a rendszerben a következőképpen zajlottak:<br />

• „ I. jelölés „PC”-„CT”-vel képzett héjak<br />

• „ II. jelölés „MC”-„MCv”-vel képzett héjak<br />

Héjleverés után a héjjelöléseket huzalokkal (vonalakkal<br />

azonos számú huzaldarab), illetve különböző színű gyártmánykísérő<br />

lapokkal helyettesítettük. Darabolás után a<br />

darabokat beütővel jelöltük. A beütéshez megfelelő helyet<br />

a minőségügyi osztály határozta meg.<br />

A gyártmánykísérő lapok színe a következőképpen<br />

alakult:<br />

• Sárga lap: „PC”-„CT” héjak<br />

* Győri Imre főiskolai hallgató • dr. Hári László főiskolai tanár, Dunaújvárosi Főiskola • Papp Sándor termelési főmérnök, Magyarmet<br />

Finomöntöde Bt. (Bicske)<br />

ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong><br />

159

---

• Rózsaszín lap: „MC”-„MCv”héjak<br />

A gyártmánykísérők és darabjelölések alapján a darabokat<br />

kielemeztük, majd selejtalakulási kimutatást végeztünk<br />

a különböző mázak által készült darabokból.<br />

<strong>3.</strong> Kísérletek kiértékelése<br />

Mázparaméterek:<br />

<strong>3.</strong> ábra: A kifolyás értékeinek alakulása a primer mázak bekeverő tartályaiban (kék „MC”, zöld „PC”)<br />

1. ábra: A sűrűség értékeinek alakulása a primer mázak mártótartályaiban (kék „MC”, zöld „PC”)<br />

4. ábra: A sűrűség értékeinek alakulása a primer mázak bekeverő tartályaiban (kék „MC”, zöld „PC”)<br />

2. ábra: A kifolyás értékeinek alakulása a primer mázak mártótartályaiban (kék „MC”, zöld „PC”)<br />

Kiragadva néhány hetet, a primer mázak paramétereiből<br />

diagramon feltüntettem a sűrűség és kifolyás értékeit.<br />

A mártótartályok paramétereinek alakulásán jól kivehető<br />

a mázak nem egyenletes használata. Ez abból adódik,<br />

hogy míg az „MC” primer mázzal, kézzel mártottak,<br />

addig a „PC” máz pihent, és így fordítva. A használatban<br />

lévő máz kifolyási értéke csökkent, míg a másiké növekedett.<br />

Ugyanezt az állítást igazolják a sűrűségi értékek<br />

is. Feltételezhetjük, ha egyetlen primer máz folyamatos<br />

használata esetén ez az értékingadozás ilyen mértékben<br />

nem állna fenn, akkor könnyebben kontrollálhatóak<br />

1. kép: A kiolvasztás menete (forrás: INFOR)<br />

160 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong>

---

lennének a mázparaméterek, kevesebb állási idővel és<br />

gyorsabb fogyással.<br />

A kétfajta máz párhuzamos használata felvetette azt a<br />

problémát is, hogy a mázak dupla annyi idő alatt fogytak<br />

el, mint a normál használatkor. A hosszabb felhasználási<br />

ciklus pedig a paraméterek szabályozhatatlanságát, a gélesedés<br />

kockázatát növelték.<br />

A bekeverő tartályok értékei is mutatják (3–4. ábra), hogy<br />

melyik máz volt éppen használatban, mely tartályból kellett<br />

mázat kivenni és beadagolni az azonos mártó tartályba.<br />

Az ellenőrző lapokat kielemezve a következő következtetések<br />

voltak levonhatók:<br />

• A „PC” bekeverő tartály sűrűségi értékei alacsonyabbak,<br />

mint a „MC”-é azonos kifolyási értékeknél.<br />

• Az elemzés alapján az „MC” bekeverő tartályt könnyebben<br />

a megfelelő paraméterek között lehet tartani.<br />

• A „PC” mártó tartályban a kifolyást 95-ös érték fölött<br />

nehezebb visszaállítani, mint „MC”-nél.<br />

• A vízadagolásból következtetést nem lehet levonni, a<br />

mázak egyenetlen használata miatt.<br />

4. Viaszkiolvasztás, héjkiégetés<br />

A jelölt bokrokat a párhuzamos száradás után kiolvasztottuk.<br />

Az olvasztás menetét végigkísértük, és számítógépes<br />

programmal értékeltük (1. kép).<br />

A kiolvasztás idejét rögzítettük a jelentőlapokon, továbbá<br />

megvizsgáltuk, hogy az olvasztott héjakból mennyi volt<br />

repedt, kiégetés után mennyire porzott (2–<strong>3.</strong> kép), tapasztalható<br />

volt e primer leválás, majd megmértem a különböző<br />

mázból készült bokrok tömegét. Megállapítottuk, hogy<br />

a primer máz megváltoztatásával nem szűnt meg a porzás.<br />

A termékek szempontjából nem vonható le következtetés<br />

a mázakat illetően, hogy melyik porzik kevésbé, öntvényenként<br />

eltéréseket tapasztaltunk. Ami biztosan állítható,<br />

hogy a „PC”-vel készült bokrok tömege a bokor méretétől<br />

függően 10–20% -kal kisebb volt.<br />

5. Teflonlapos kísérletek<br />

<strong>3.</strong> kép: A „PC” mázréteg porzásának vizsgálata<br />

• A kísérletek során 2 teflonlap felületén azonos rétegszámmal<br />

héjat képeztünk. A kész héjakat kiszárítottuk,<br />

majd kiégettük. Száradás után szemmel látható<br />

volt a különbség a „PC”, illetve az „MC” héjvastagság<br />

között. A „PC” vastagsága kisebb volt (ahogyan számítottam<br />

is rá a különböző mázú héjak tömegének<br />

különbségéből).<br />

• Következő kísérletként 1 réteg primer héjat képeztünk<br />

mindkét mázból a teflonlapokra, majd azonos idővel<br />

kiszárítottuk. Megállapítottuk, hogy a cirkon réteget<br />

a primer máz mindkét esetben megkötötte, azonban<br />

szilárdságra az „MC” jobbnak bizonyult. A „PC” már a<br />

levételkor kisebb darabokra esett szét.<br />

6. Az MTA Kémiai Kutatóközpont Nanokémiai<br />

és Katalízis Intézetének vizsgálatai<br />

Javaslatunkra a Magyarmet Finomöntöde Bt. elküldte<br />

bevizsgálásra a KKKI-nak a mintákat annak kiderítésére,<br />

hogy azok tartalmaznak-e viaszt. A mérés alapja az volt,<br />

hogy a vállalat által használt viasz káliumot tartalmaz, így<br />

ezt az elemet kellett keresni a mintákban (4–5. kép).<br />

Minta-előkészítés:<br />

Pásztázó elektronmikroszkópos vizsgálatokhoz a mintákat<br />

törtük, illetve alumínium mintatartóra helyeztük.<br />

Alkalmazott módszerek:<br />

ZEISS EVO 40 XVP Pásztázó Elektronmikroszkóp<br />

(SEM) és Oxford ISIS energiadiszperzív röntgen (EDX)<br />

elemanalizátor.<br />

Összegzés<br />

1. A „REG”, „REMET”, „PQ” jelzésű héj minták nem<br />

rendelkeznek kimutatható káliumtartalommal.<br />

2. A „KIOLVASZTÁS UTÁN HÉJBAN MARADT”<br />

minta nem rendelkezik kimutatható mértékű káliumtartalommal.<br />

2. kép: Az „MC” mázréteg porzásának vizsgálata<br />

A kísérletekből megállapítható volt a kerámiaformákban<br />

egyik esetben sem marad vissza viasz.<br />

ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong><br />

161

---

4. kép: A mintáról készült morfológiai kép 5. kép: A mintához tartozó elemspektrum<br />

7. Héjképző műhelyben folyó munkafegyelem vizsgálata<br />

A kísérlet folyamán a héjképzőben folyó kutatómunka<br />

folyamatos figyelmet kapott. Ennek eredményeként és a<br />

folyamatos fejlesztések hatására a héjképzéshez köthető<br />

összes selejtarány az év eleji értékekhez képest pozitívan<br />

változott (5–6. ábra).<br />

Az áprilist követő hónapokban a héjképzéshez köthető<br />

selejtarány értéke csökkent. Július hónapban ezt az értéket<br />

sikerült az áprilisi majdnem harmadára csökkenteni.<br />

A továbbiakban, hogy nagyobb eredményt érjenek el a<br />

héjképzés területén, folytatni kell a már elkezdett munkát.<br />

Tovább kell menni az általunk megkezdett kísérletekkel a<br />

héjképzési hibák okainak feltárása, illetve megszüntetése<br />

céljából.<br />

8. Tapasztalatok, meglátások, felvetések<br />

A kísérlet során nemcsak a mázak összehasonlításánál<br />

merültek fel problémák, hanem további hiányosságok is<br />

5. ábra: Júniusi hibaokonkénti selejtanalitika (forrás: INFOR)<br />

6. ábra: Júliusi hibaokonkénti selejtanalitika (forrás: INFOR)<br />

162 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong>

---

kimutathatóak, érzékelhetőek voltak. A héjképző folyamatos<br />

felügyelete által kézzel fogható javulást tapasztalhattunk<br />

a selejtarány szempontjából. Megfontolandó kérdés,<br />

hogy a héjképző jelenlegi szervezeti felépítése alkalmas<br />

e tartani a javuló tendenciát igazgatói beavatkozás nélkül.<br />

A kísérletek elvégzésénél, illetve a folyamatok ellenőrzésénél<br />

megállapítható volt, hogy a dolgozói kör a<br />

felsővezetés közvetlen tudta nélkül nem tartotta be az előírt<br />

intézkedéseket, ezzel hátráltatva a héjképzést, a kísérlet<br />

hatékonyságát.<br />

A megoldás keresése során a legelső problémával a<br />

mázellenőrző lapok kiértékelésekor találkoztunk. Szembetűnő<br />

volt, hogy a minőség-ellenőrző mérések elvégzése<br />

(SiO 2<br />

-tartalom: 2/hét, kifolyás: 2/nap, sűrűség: 1/nap)<br />

teljesen eltért az előírtaktól. Így csak pontatlan következtetéseket<br />

tudtunk levonni a jegyzőkönyvekből, illetve<br />

folyamatos ellentmondásokba kerültem az adatok hiányossága<br />

miatt. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a mártók<br />

nem tartják be az előírtakat, csak ha közvetlen felügyelet<br />

alatt állnak. A takarítási rend betartásánál hasonlóak az<br />

eredmények. Az elmúlt időben lényegesen javult a tendencia,<br />

azonban szigorítani kellene az ellenőrzéseket mind<br />

a mázjelentő lapok pontos vezetésénél, ill. a méréseknél,<br />

mind pedig a takarítási rend és egyéb előírások betartásánál.<br />

Javasoltuk mindezek írásba foglalását, és a dolgozók<br />

azonnali tájékoztatását.<br />

A kísérleti munkacsoport körében az információ áramlása<br />

nem volt megfelelő a tapasztalatokkal, intézkedésekkel,<br />

valamint az utasításokkal kapcsolatban. Fentiek<br />

alapján javaslatokat tettünk, hogy minden észrevételt,<br />

értekezést, illetve intézkedést kötelező legyen írásban<br />

rögzíteni és az érintett személyeket azonnal informálni a<br />

későbbi kellemetlenségek elkerülése érdekében.<br />

A fentieken túl az alábbi<br />

azonnali intézkedéseket kell bevezetni:<br />

• szabályozni kell a viaszbokrok mosási folyamatának<br />

lépéseit, új zuhany beállítása,<br />

• a primer máz száradási idejét az alábbiak szerint kell<br />

beállítani: egyszerűbb daraboknál 4–6 óra, bonyolult<br />

daraboknál 6–10 óra,<br />

• a kiégetés első periódusában nagy oxigénfelesleget kell<br />

biztosítani a tökéletes viaszelégés érdekében,<br />

• előnedvesítés szükséges a primer és az első szekundár<br />

máz közé,<br />

• megfelelő belső oktatás kialakítása a dolgozók között,<br />

továbbképzés,<br />

• a készen bekevert alapanyagú máz előnyben részesítése.<br />

Megállapításaink szerint a két mázképző anyag minősége<br />

megfelelőnek bizonyult, minden jel arra utalt, hogy a technológiában<br />

kellett továbbkeresni a hibát. Erre utalnak azok<br />

az üzemi jelenségek is, melyekkel a tárolási és héjképzési<br />

folyamat felülvizsgálata során találkoztunk. Az alapanyag<br />

tárolására, illetve a technológiai fegyelem betartására<br />

vonatkozó javaslataink figyelembe vételével a megismételt<br />

kísérletek a selejtszázalék lényeges csökkenését eredményezték.<br />

Felhasznált irodalom<br />

1) Martin Hutchins: Binder Innovations for Investment Casting<br />

2) David A Ford: Future Trends in Investment Casting<br />

(No.40.2010)<br />

3) Andrea Salvadé, Samuel Poretti, Ricardo Monleone: Ceramic<br />

moulds production process time using innovative contactless<br />

microwave moisture measurement method (Krakow, 16-18<br />

May, 2010)<br />

4) Mr. Peter J Roach: Electrophoretic Deposition of Primary Coat<br />

onto Investment Casting Wax Patterns (2009)<br />

5) MAGYARMET Finomöntöde Bt.; Papp Sándor műszaki igazgató,<br />

Dudás Béla főmetallurgus<br />

6) Varga Lajos: MTA Kémiai Kutatóközpont Nanokémiai és<br />

Katalízis Intézet. 2011. szept.<br />

7) Mágnesesség és Metallurgiai Csoport: Szilárdtest Fizikai és<br />

Optikai Kutatóint., 2011. aug.<br />

8) Dr. Rajesh S. Ransing: Challenges in Investment Casting<br />

Process Control<br />

9) Eddie Blackwell: Shell management system for today’s<br />

investment caster<br />

ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong><br />

163

---

Jakab Sándor *<br />

Pályázatok értékelése: főtanácsosi cím és nívódíjak<br />

adományozása az ISD <strong>Dunaferr</strong> Vállalatcsoportnál <strong>2012</strong>-ben<br />

A <strong>Dunaferr</strong> Dunai Vasmű Zrt. és társaságai a szellemi<br />

tőke hatékonyabb hasznosítására az értékes szellemi<br />

alkotó tevékenység erkölcsi-anyagi elismeréséhez<br />

szükséges feltételek megteremtése és folyamatos biztosítása<br />

érdekében közérdekű célokat szolgáló, jogi<br />

személyként működő alapítványt hozott létre: <strong>Dunaferr</strong><br />

Alkotói Alapítvány néven, mely 1995-ben kezdte meg<br />

működését.<br />

A <strong>Dunaferr</strong> Alkotói Alapítvány célrendszere<br />

— A <strong>Dunaferr</strong> Dunai Vasmű Zrt., és az általa alapított<br />

vagy részvételével működő gazdasági társaságoknál<br />

és vele együttműködő szervezeteknél dolgozó<br />

műszaki-gazdasági, humán szakemberek szellemi<br />

alkotó tevékenységének fejlesztése, az erkölcsianyagi<br />

elismeréséhez szüksége feltételek megteremtése,<br />

biztosítása.<br />

— Dunaújváros tudományos műszaki-gazdasági „szellemi”<br />

életének fellendítése.<br />

— A fenti célok elérését segítő kapcsolatok kiépítése,<br />

különös tekintettel a műszaki-gazdasági és szervezésivezetési<br />

egyesületekkel, tudományos társaságokkal.<br />

— A kiemelkedő műszaki-gazdasági-humán tevékenységet<br />

folytató alkotók és alkotó teamek erkölcsi, anyagi elismerése,<br />

a műszaki haladást elősegítő hagyományok ápolása.<br />

— Műszaki-gazdasági-szervezési pályázatok kiírása és<br />

lebonyolítása.<br />

A <strong>Dunaferr</strong> Alkotói Alapítvány létrehozásától — 1995.<br />

évtől kezdődően — folyamatosan továbbfejlesztette az<br />

alkotó műszaki-gazdasági-humán tevékenység sokoldalú<br />

motiválását a bevezetett pályázati rendszer elemein —<br />

<strong>Dunaferr</strong> Szakmai Publikációért Nívódíj, <strong>Dunaferr</strong> Alkotói<br />

Nívódíj, <strong>Dunaferr</strong> Tanácsosa, <strong>Dunaferr</strong> Főtanácsosa —<br />

keresztül.<br />

Az alapítvány kiszélesedett tevékenysége egyfajta regionális<br />

szellemi műhelyként is funkcionál, hatást gyakorol az<br />

ISD <strong>Dunaferr</strong> vállalatcsoportra, a város szellemi életére is.<br />

A <strong>Dunaferr</strong> Alkotói Alapítvány Kuratóriuma pályázati<br />

rendszerének elemei közül ebben az évben is pályázatok<br />

kiírására, értékelésére, és a díjak, elismerések átadásra<br />

került sor az alábbi céllal és témakörökkel:<br />

„<strong>Dunaferr</strong> Tanácsosa”, illetve „<strong>Dunaferr</strong> Főtanácsosa” pályázat<br />

* Jakab Sándor titkár, <strong>Dunaferr</strong> Alkotói Alapítvány<br />

A Tanácsos és Főtanácsos cím adományozásának célja:<br />

• Az ISD <strong>Dunaferr</strong> Zrt. és az általa alapított, vagy részvételével<br />

működő gazdasági társaságoknál, illetve vele<br />

együttműködésben lévő szervezeteknél, a <strong>Dunaferr</strong><br />

érdekében végzett kiemelkedő — műszaki, gazdasági,<br />

humán — alkotómunka, tudományos tevékenység<br />

erkölcsi elismerése, valamint<br />

• a <strong>Dunaferr</strong> Vállalatcsoport műszaki tudományos kultúrájának<br />

és progresszív értékeinek fokozottabb közvetítése,<br />

kivetítése itthon és külföldön.<br />

A Tanácsos és Főtanácsos cím<br />

odaítélésének feltételei:<br />

• A Tanácsos, illetve Főtanácsos cím a személyükben, szakmai<br />

felkészültségükben, teljesítményükben és tapasztalatukban<br />

kiemelkedő szakemberek részére adományozható.<br />

• Az elismerésben azok az ISD <strong>Dunaferr</strong> Zrt., valamint<br />

az általa alapított és részvételével működő gazdasági<br />

társaságokkal munkaviszonyban álló, vagy e cégekkel<br />

korábban munkaviszonyban állt, illetve vele együttműködésben<br />

lévő szervezeteknél dolgozó szakemberek<br />

részesülhetnek, akiket a Kuratórium munkájuk, tevékenységük<br />

alapján arra méltónak tart. A címet a Kuratórium<br />

visszavonhatja.<br />

A <strong>Dunaferr</strong> Tanácsosa, illetve a <strong>Dunaferr</strong> Főtanácsosa<br />

címet elnyerők erkölcsi elismerése:<br />

Az alapítvány Kuratóriuma a Tanácsosi és Főtanácsosi<br />

címet elnyerők részére oklevelet, érmet és jelvényt adományoz<br />

és a címek viselésére jogosultak kompetenciáját és<br />

szakmai tevékenységét közzé teszi.<br />

A cím elnyerésére, a <strong>Dunaferr</strong> Alkotói Alapítvány<br />

Kuratóriuma felé pályázatot nyújthatnak be:<br />

• Az ISD <strong>Dunaferr</strong> Zrt. és az általa alapított, vagy részvételével<br />

működő vállalatok dolgozói, illetve nyugdíjasai<br />

és<br />

• a fenti vállalatok szervezeteinek vezetői, dolgozóik<br />

vagy nyugdíjasaik részére, valamint a vállalatcsoporttal<br />

tartósan együttműködő külső szakemberek részére,<br />

akik munkája jelentős, kiemelkedő volt a <strong>Dunaferr</strong><br />

Vállalatcsoport számára.<br />

A pályázatot az alábbi szempontok alapján kell<br />

benyújtani legfeljebb 5 oldal terjedelemben:<br />

• a pályázó vagy javasolt személyi adatai, munkahelye,<br />

beosztása<br />

• életútja, a szakmai munkájának jellemzői<br />

• műszaki-gazdasági-humán szakmai közéletben végzett<br />

tevékenysége<br />

• eddigi szakmai elismerése<br />

• találmánya, újításai, innovációs tevékenysége és<br />

• publikációs tevékenysége stb.<br />

A <strong>Dunaferr</strong> Tanácsosok és Főtanácsosok<br />

testületének működése:<br />

• A tanácsos és főtanácsos „címet” elnyertek testületet<br />

alapíthatnak.<br />

164 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong>

---

• Az alapítvány kuratóriuma, az alapítók szándékát<br />

szem előtt tartva, folyamatos műszaki-tudományos<br />

együttműködést kezdeményez a tanácsosok csoportja,<br />

testülete és az alapítók között, elsősorban a tanácsosok<br />

véleményének hasznosítása érdekében.<br />

• A tudományos és gyakorlati kérdésekben való bármilyen<br />

formájú együttműködést az alapítók és a tanácsosok<br />

egyaránt kezdeményezhetnek.<br />

• Az „Alkotói Nívódíj”, és a „<strong>Dunaferr</strong> Szakmai Publikációs<br />

Nívódíj” pályázatok szakértői értékelése. A<br />

kuratórium döntési munkájának elősegítése érdekében<br />

az „Alkotói Nívódíj” és a „<strong>Dunaferr</strong> Szakmai Publikációért<br />

Nívódíj” pályázatainak értékelésénél igénybe<br />

veszi a tanácsosok szakértelmét.<br />

• A <strong>Dunaferr</strong> Főtanácsosa, illetve <strong>Dunaferr</strong> Tanácsosa<br />

cím elnyerésére az ISD <strong>Dunaferr</strong> Zrt. és az általa alapított<br />

vagy részvételével működő vállalatok, illetve a<br />

vállalatcsoporttal tartósan együttműködő külső szakemberek<br />

részéről hat pályázat érkezett elbírálásra.<br />

„<strong>Dunaferr</strong> Szakmai Publikációért Nívódíj” pályázat<br />

A „<strong>Dunaferr</strong> Szakmai Publikációért Nívódíj” adományozásának<br />

célja a műszaki, gazdasági, szervezési és humán<br />

publikálás terén kiemelkedő eredményt elérők tevékenységének<br />

ösztönzése, elismerése.<br />

Szakmai Publikációért Nívódíjban az ISD <strong>Dunaferr</strong><br />

Zártkörűen Működő Részvénytársaság és az általa alapított<br />

vagy részvételével működő társaságok pályázatot benyújtó<br />

dolgozója, illetve teamje részesülhet.<br />

Pályázni az ISD <strong>Dunaferr</strong> Zrt. és társaságai tevékenységével<br />

összefüggő hazai vagy külföldi szakmai lapban<br />

vagy egyéb kiadványként megjelent műszaki, gazdasági,<br />

ill. humán publikációkkal lehet.<br />

Pályázati díjak:<br />

Az eredményes pályázatok a <strong>Dunaferr</strong> Szakmai Publikációért<br />

Nívódíj<br />

I. fokozatával 150.000 Ft,<br />

II. fokozatával 125.000 Ft,<br />

III. fokozatával 100.000 Ft,<br />

összegű anyagi elismerésben és oklevélben részesülnek. A<br />

díj pályázatonként, nem alkotónként kerül kifizetésre.<br />

A pályázatra az ISD <strong>Dunaferr</strong> Zrt. és az általa alapított<br />

vállalatok, illetve a vállalatcsoporttal együttműködő<br />

külső szakemberek részéről 58 pályázó 31 pályázatot<br />

nyújtotta be.<br />

* * *<br />

A „<strong>Dunaferr</strong> Főtanácsosa”, illetve „<strong>Dunaferr</strong> Tanácsosa”,<br />

és a „<strong>Dunaferr</strong> Szakmai Publikációért Nívódíj” pályázatok<br />

értékelésére és az elismerések átadására <strong>2012</strong>. június<br />

26-án, a <strong>Dunaferr</strong> Alkotói Alapítvány és az Országos<br />

Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Dunaújvárosi<br />

Szervezetének közösen megrendezett klubnapján került<br />

sor a Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara konferenciatermében.<br />

A pályázatokat benyújtott alkotókat, alkotó teameket<br />

és az OMBKE Dunaújvárosi Szervezetének tagjait Lukács<br />

Péter PhD (1-2. kép) műszaki vezérigazgató-helyettes, a<br />

kuratórium elnöke köszöntötte.<br />

1. kép: Lukács Péter PhD, a kuratórium elnöke<br />

Kifejtette, hogy a Kuratórium értékelése szerint az alapítvány<br />

pályázati felhívására a műszaki, gazdasági, humán<br />

szakemberek, alkotók, alkotói teamek — összesen 64<br />

fő — által benyújtott harminchét pályázatot, pályaművet<br />

színvonalas munkának tartotta, a tudományos szakmai<br />

munkákból, tanácsosi pályázatokból a legjobbakat igyekezett<br />

kiválasztani.<br />

A kuratórium egy pályázó részére „<strong>Dunaferr</strong> Főtanácsosa”<br />

elismerést adományozott (3-4 kép), „<strong>Dunaferr</strong> Szakmai<br />

Publikációért Nívódíjban” 10 fő részesült (5-12. kép).<br />

2. kép: A hallgatóság<br />

<strong>3.</strong> kép: Hevesiné Kővári Éva átveszi a kitüntetést<br />

ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong><br />

165

---

4. kép: A friss főtanácsos oklevele és emlékérme<br />

6. kép: Portász Attila oklevele (Nívódíj I. fokozat)<br />

5. kép: Portász Attila átveszi az oklevelet (Nívódíj I. fokozat)<br />

A főtanácsosi címet és a Nívódíjakat Lukács Péter<br />

műszaki vezérigazgató-helyettes, a Kuratórium elnöke<br />

adta át az alábbiak szerint:<br />

7. kép: Bereczki Péter átveszi az oklevelet (Balra dr. Verő Balázs és Józsa Róbert) (Nívódíj II.<br />

fokozat)<br />

<strong>Dunaferr</strong> Főtanácsosa cím elismerésben részesült<br />

Hevesiné Kővári Éva<br />

Életútja, szakmai pályafutása<br />

Végzettség:<br />

• Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Kohó mérnöki<br />

Kar; okleveles kohómérnök (1977–1982)<br />

• Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöktovábbképző Intézet;<br />

minőségügyi mérnök (1991–1992)<br />

A végzettségek megszerzése után folyamatosan<br />

továbbképezte magát, elsősorban a minőségügy és a környezetvédelem<br />

területén.<br />

Munkahelyek, beosztások:<br />

1982–1986 Ózdi Kohászati Üzemeknél metallográfus<br />

kutató mérnök<br />

1986–1996 NME Dunaújvárosi Főiskolai Kar főiskolai<br />

adjunktus<br />

1996–2002 <strong>Dunaferr</strong> Lemezalakító Kft. minőségügyi<br />

főmérnök<br />

8. kép: Portász Attila átveszi az oklevelet (Nívódíj II. fokozat)<br />

2002–2007 ISD <strong>Dunaferr</strong> Zrt. minőség- és környezetirányítási<br />

menedzsment vezető<br />

2007-től minőségügyi és környezetvédelmi igazgató<br />

Szakmai munkájának jellemzői, kiemelve a <strong>Dunaferr</strong><br />

Vállalatcsoport, illetve az ISD <strong>Dunaferr</strong> Zrt.<br />

érdekében végzett tevékenységet:<br />

• A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Kohómérnöki<br />

Karán befejezett tanulmányai lapján okleveles<br />

kohómérnökként végzett 1982-ben.<br />

166 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong>

---

9. kép: A Nívódíj II. fokozat oklevele<br />

11. kép: Józsa Róbert átveszi az oklevelet (Nívódíj III. fokozat)<br />

10. kép: Harcsik Béla és Józsa Róbert (Nívódíj III. fokozat)<br />

• Az egyetem elvégzése után az Ózdi Kohászati Üzemeknél<br />

metallográfus kutatómérnökként helyezkedett<br />

el, ahol elsősorban metallográfiai és mechanikai vizsgálatokkal<br />

foglalkozott.<br />

• 1986-tól a NME Dunaújvárosi Főiskolai Karon helyezkedett<br />

el. Kezdetben tanszéki mérnök, majd főiskolai<br />

tanársegéd, végül mint főiskolai adjunktus.<br />

A főiskolán oktatási és kutatási tevékenységet végzett az<br />

alábbi szakterületeken:<br />

• anyagvizsgálat (mikro és makro metallográfia, roncsolásos<br />

és roncsolásmentes anyagvizsgálat),<br />

• fémtan, hőkezelés,<br />

• minőségbiztosítás,<br />

• szabványosítás.<br />

1996-tól a <strong>Dunaferr</strong> Lemezalakító Kft.-nél minőségügyi<br />

főmérnök, ahol feladata volt:<br />

• minőségügyi és környezetvédelmi rendszerfelügyelet,<br />

• rendszerek tanúsíttatása,<br />

• reklamációs szolgálat,<br />

• minőség-ellenőrzés,<br />

• terméktanúsítás irányítása.<br />

2002-ben az ISD <strong>Dunaferr</strong> Zrt.-hez került, minőségügyi<br />

és környezetvédelmi területre először mint menedzsment<br />

vezető, majd minőségügyi és környezetvédelmi igazgatónak<br />

nevezték ki.<br />

12. kép: A Nívódíj III. fokozat oklevele<br />

Ahol tevékenységének fő szakterületei:<br />

• minőségirányítási és környezetközpontú irányítási<br />

rendszer felügyelete, fejlesztése, tanúsíttatása,<br />

• reklamációs szolgálat,<br />

• terméktanúsítás irányítása,<br />

• hatósági kapcsolattartás és bevallások készítése.<br />

Az egyes szakterületeken kiemelkedő vezetői, szakmai<br />

tevékenységet végzett. Kezdeményezője volt a szakterületek<br />

munkájának minőségügyi és környezetvédelmi<br />

fejlesztésének.<br />

Ezek közül kiemelkedik:<br />

• tanúsítások biztosítása a termékforgalmazáshoz,<br />

• egységes környezetvédelmi engedélyek felülvizsgálata,<br />

• felkészülés az üvegházhatású gázok kibocsátási szabályainak<br />

változásaira,<br />

• autóipari megfelelőség feltérképezése, Lean-technikák<br />

adaptálása, bevezetése a helyi viszonyoknak megfelelően,<br />

• minőségjavító intézkedések a vevői elégedettség előmozdítása<br />

érdekében,<br />

• egységes, <strong>Dunaferr</strong>ben használt minőségügyi fogalmak,<br />

mutatószámok pontosítása, bevezetése,<br />

• minőségképesség-vizsgálat a vevői igények minél jobb<br />

kielégítése érdekében,<br />

• kokszolói környezetvédelmi kármentesítés.<br />

ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong><br />

167

---

Rendszeres, magas szintű szakmai és pályázati tevékenységének<br />

köszönhetően a <strong>Dunaferr</strong>:<br />

• 2005-ben EU-s környezetvédelmi pályázaton ~1 Mrd<br />

Ft támogatás nyert el.<br />

• 2010-ben szakmai vezetésével elnyerte az EFQM<br />

Committed to Excellence (Elköte lezettség a Kiválóságért)<br />

elismerést.<br />

• 2011-ben Magyar Minőség Háza Díjat nyert az útépítési<br />

célra felhasználható CE-jeles <strong>Dunaferr</strong> salakok<br />

pályázatával.<br />

Kiemelkedő szakmai, oktatási és közéleti<br />

tevékenysége:<br />

• 1979-óta az Országos Magyar Bányászati és Kohászati<br />

Egyesület tagja.<br />

• 1987-ben alapító tagja volt a <strong>Dunaferr</strong> Minőség Klubnak.<br />

• 1997-óta az <strong>Dunaferr</strong> Műszaki Gazdasági Közlemények<br />

c. folyóirat rovatvezetője.<br />

• 1997-óta rendszeresen minőségügyi, illetve környezetvédelmi<br />

témájú konferenciákon vett részt mint<br />

előadó, témavezető.<br />

• Szerkesztője volt az 1999-ben megjelent <strong>Dunaferr</strong><br />

Lemezalakító Kft. szakmatörténeti könyvének.<br />

• 2000-ben részt vehet a <strong>Dunaferr</strong> Dunai Vasmű Krónika<br />

anyagának elkészítésében. A Krónika a Dunai<br />

Vasmű 50 éves történetét foglalta össze.<br />

• 2011-ben óraadóként részt vett a Miskolci Egyetem<br />

Felnőttképzési Regionális Központ által szervezett<br />

technológia és szervezetfejlesztési menedzsment tanfolyamon.<br />

Sokoldalú, kiemelkedő publikációs tevékenységet<br />

végzett az alábbi területeken:<br />

<strong>Dunaferr</strong> Műszaki Gazdasági<br />

Közlemények folyóirat<br />

200<strong>3.</strong> Hevesiné Kővári Éva – Csépányi Andrea:<br />

Környezetvédelmi követelmények az<br />

EU-csatlakozás kapcsán<br />

2007. 1. szám. Hevesiné Kővári Éva – Éberhardt Zoltán<br />

– Lőrinczi József:<br />

CE-jelölés a szerkezeti acélokon<br />

2007. 2. szám Hevesiné Kővári Éva – Vad Lóránd:<br />

Kármentesítés a kokszoló területén<br />

2008. 4. szám Hevesiné Kővári Éva:<br />

A REACH direktíva acéliparra gyakorolt<br />

hatása<br />

2009. <strong>3.</strong> szám Hevesiné Kővári Éva – Bocz András –<br />

Tóth Antalné – Várady Tamás – Pallósi<br />

József :<br />

<strong>Dunaferr</strong> salakok megfelelőségének<br />

tanúsítása<br />

2011. <strong>3.</strong> szám Hevesiné Kővári Éva – Dér Tünde:<br />

„2010 – A Minőség Éve” tapasztalatai<br />

és eredményei a <strong>Dunaferr</strong>nél<br />

2011. <strong>3.</strong> szám Hevesiné Kővári Éva – Peterdi Andrea<br />

– Tálas Frigyes:<br />

REACH és CLP rendeletek követelményeinek<br />

kiterjesztése az<br />

ISD <strong>Dunaferr</strong> Zrt.-nél<br />

2011. <strong>3.</strong> szám Hevesiné Kővári Éva – Takács István:<br />

Sebestyén János, a dunapentelei vasmű<br />

létesítésének előkészítője, a Dunai<br />

Vasmű beruházásainak kormánybiztosa<br />

Minőség és Megbízhatóság folyóirat<br />

2009. 4. szám Hevesiné Kővári Éva – Éberhardt Zoltán<br />

– Lőrinczi József:<br />

CE-jelölés a szerkezeti acélokon<br />

2010. 5. szám Hevesiné Kővári Éva és munkatársai:<br />

Kohászati salakok megfelelőségének<br />

tanúsítása I. rész<br />

2010. 6. szám Hevesiné Kővári Éva és munkatársai:<br />

Kohászati salakok megfelelőségének<br />

tanúsítása II. rész<br />

2011. 6. szám Hevesiné Kővári Éva – Dér Tünde :<br />

„2010 — A Minőség Éve” — tapasztalatok<br />

és eredmények a <strong>Dunaferr</strong>nél<br />

Szakmai munkáját<br />

több alkalommal ismerték el:<br />

1999. Alkotói Nívódíj III. fokozat<br />

2000. <strong>Dunaferr</strong> Szakmai Publikációért Nívódíj III. fokozat<br />

2000. <strong>Dunaferr</strong> Lemezalakító Kft. Kiváló Dolgozó<br />

2002. <strong>Dunaferr</strong> Szakmai Publikációért Különdíj<br />

2004. Szakmai vezetésével pályázat, eredménye IIASA-<br />

Shiba Alapítvány Elismerő Oklevél<br />

2004. <strong>Dunaferr</strong> Szakmai Publikációért Nívódíj I. fokozat<br />

2005. Alkotói Nívódíj III. fokozat<br />

2008. Alkotói Nívódíj II. fokozat<br />

2011. Személyes szakmai tevékenységének elismeréseként<br />

az ISO 9000 Fórum „Az Ipar Minőségéért”<br />

díjában részesült.<br />

2011. ISD <strong>Dunaferr</strong> Társaságcsoportnál az Év Menedzsere<br />

<strong>Dunaferr</strong> Szakmai Publikációért Nívódíj I. fokozata<br />

elismerésben részesült Portász Attila<br />

a „HSLA acélok szívósságának javítása”<br />

című publikációja alapján<br />

A HSLA acélok a világ és az ISD <strong>Dunaferr</strong> Zrt. acéltermelésének<br />

is egyre magasabb hányadát teszik ki. A HSLA<br />

acélok jellemzője a magas szilárdság és a jó hegeszthetőség<br />

mellett, hogy a dinamikus igénybevételekkel<br />

szembeni ellenállásukat alacsony hőmérsékleten is meg<br />

kell, hogy őrizzék, azaz „szívósnak” kell lenniük. Ezt<br />

akkor képesek produkálni, ha a megfelelő speciális<br />

mikroszerkezettel rendelkeznek.<br />

A szerző által készített publikáció áttekinti a HSLA<br />

gyártástechnológiájának fejlődését, és rendkívül gondosan<br />

kidolgozott elméleti összefoglalást nyújt a HSLA<br />

168 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong>

---

acélok szívósságát meghatározó fémtani vonatkozásokról.<br />

Az elméleti összefoglalás összeállítása során a témában<br />

megszerzett ismeretekre és a Technológiai Igazgatóságon,<br />

az Innovációs Igazgatóságon folyó műhelymunkára,<br />

saját irodalomkutatásra alapozva a szerző a<br />

meleghengerműben elvégzett kísérletsorozat eredményeként<br />

gyakorlatban használható módszert mutat be<br />

a finomszemcsés acéltípusaink szívósságát jellemző<br />

mérőszámok javítására.<br />

Meghatározza azokat a hengerléstechnológiai paramétereket,<br />

amelyek az eredmény eléréséhez szükségesek.<br />

A hengerléstechnológiai paraméterek meghatározásából<br />

egyenesen következnek a rekonstrukciós fejlesztési igények<br />

is. A témakör tanulmányozásának és az elvégzett<br />

kísérleteknek egyenes következménye a Gleeble 3800<br />

termomechanikus szimulátorral végzett kutatás-fejlesztési<br />

program. A témakör újszerűsége és aktualitása, gyakorlatban<br />

történő hasznosíthatósága a nagy szilárdságú<br />

csőanyagok termékválasztékának a növelése a vastagabb<br />

méretekkel, 10 mm fölött.<br />

Az eredmények bemutatása mellett rámutat arra,<br />

hogy milyen gyárthatósági méretkorlátokkal rendelkezik<br />

a meleghengermű, és kijelöli a további teendőket a<br />

pillanatnyilag fennálló korlátok feloldása érdekében. A<br />

szerző véleménye szerint a járható út egy új ötvözési<br />

koncepció meghonosítása.<br />

A cikkben ismertetett kísérletsorozat eredményei a<br />

szerző előadásában bemutatásra kerültek a Dunaújvárosi<br />

Főiskolán megrendezett „Határok nélküli tudomány”<br />

téma jegyében zajló konferenciasorozat <strong>Dunaferr</strong> szekciójában<br />

is.<br />

A publikáció felépítése logikus, a tartalmi elemek<br />

egymásba fonódva, lépésről lépésre alakítják ki a dolgozat<br />

jól felépített szerkezetét.<br />

A publikációban elemzett folyamatok kiemelkedő<br />

színvonalú szakmai, szakértői munkát bizonyítanak<br />

tudományos igényességgel, a gyakorlatban alkalmazható<br />

módon.<br />

<strong>Dunaferr</strong> Szakmai Publikációért Nívódíj II. fokozata<br />

elismerésben részesült Bereczki Péter, Józsa Róbert,<br />

Portász Attila, dr. Verő Balázs<br />

a „Molibdénnel ötvözött x80 szilárdsági szintű<br />

acélcső-alapanyag előnyújtói és készsori<br />

hengerléstechnológiájának meghatározása”<br />

című publikáció alapján<br />

A cseppfolyós és gáz halmazállapotú éghető anyagok nagy<br />

távolságokra történő szállításának egyik leggazdaságosabb<br />

módja nagy átmérőjű csővezetékek alkalmazása. A csővezetékek<br />

szilárdságának növelésével lehetőség nyílik a<br />

falvastagságuk csökkentésére, vagy azonos falvastagság<br />

mellett nagyobb üzemi nyomás alkalmazására. A világ<br />

acélcsőalapanyag-kereslete egyre inkább a nagy szilárdságú,<br />

vastag (h > 12 mm) anyagok felé halad.<br />

Az ISD <strong>Dunaferr</strong> Zrt. határozott gyárthatósági korlátokkal<br />

rendelkezik (max. X70 szilárdság, max. 8 mm<br />

vastagság a DWTT-előírás miatt) a HSLA acélok családjába<br />

tartozó csőalapanyagok terén. A gyárhatósági<br />

korlátok leküzdésére két lehetőség adódik: egyrészt<br />

nagy értékű acélműi és meleghengerműi beruházások<br />

megvalósítása, másrészt a jelenlegi ötvözési koncepció<br />

kiváltása.<br />

A cikkben bemutatott K+F munka során egy lehetséges<br />

új ötvözési koncepció vizsgálatára került sor kísérleti<br />

körülmények között. Az új ötvözési koncepció lényege,<br />

hogy a jelenleg alkalmazott vanádium, réz, króm és<br />

nikkel elhagyásával, kevesebb nióbium adagolása miatt<br />

molibdén hozzáadásával az ún. a meleghengerműi „technológiai<br />

ablak” jelentősen kiszélesedik. A gyakorlatban<br />

ez azt jelenti, hogy az elvárt mechanikai anyagvizsgálati<br />

eredményeket eredményező szövetszerkezettel rendelkező<br />

szélesszalag gyártására a jelenlegi adottságok mellett is<br />

lehetőség nyílik.<br />

A kísérlet eredményeit mechanikai és fémtani vizsgálatokkal<br />

ellenőrizték, melyek alapján meghatározták a<br />

javasolt előnyújtási és készsori technológiát.<br />

A cikkben bemutatott termomechanikus szimuláció<br />

eredményei azt mutatják, hogy a meleghengerműben<br />

elvégezhetők ipari méretekben az első kísérletek az újfajta<br />

ötvözettel. Az ismertetett kísérletsorozat eredményei<br />

bemutatásra kerültek a Miskolcon megrendezett XIV. Képlékenyalakító<br />

Konferencia előadásai között.<br />

A pályázat szerzői igényes, magas műszaki színvonalú,<br />

tartalmilag tudományos igényű, a gyakorlatban alkalmazható<br />

témakört alapoznak meg az eddigi eredményeikkel.<br />

Bebizonyították, hogy elvégezhetők ipari méretekben az<br />

első kísérletek az újfajta ötvözettel.<br />

<strong>Dunaferr</strong> Szakmai Publikációért Nívódíj III. fokozata<br />

elismerésben részesült Harcsik Béla, dr. Károly Gyula,<br />

dr. Tardy Pál, Józsa Róbert, dr. Szabó Zoltán<br />

„A reoxidáció hatása az acél folyamatos öntése közben<br />

kialakuló kagylószűkülésre”<br />

című publikáció alapján<br />

A kutatómunka közvetlen célkitűzése: a kagylószűkülésre<br />

való hajlam visszaszorítása a hidegen hengerelhető, szilíciumszegény,<br />

alumíniummal dezoxidált acéloknál. A kagylószűkülésre<br />

visszavezethető öntés közbeni beavatkozások<br />

arányának mérséklése érdekében az elmúlt két évben az<br />

ISD <strong>Dunaferr</strong> Zrt. és a Miskolci Egyetem együttműködésében<br />

kiterjedt kutatómunka folyt, elemezve és mérlegelve<br />

a dunaújvárosi acélgyártás helyzetét, fejlesztési igényét. A<br />

kutatómunkában résztvevő kutatói team öt tagja e cikkben<br />

sorra veszi a jelentősebb eredményeket, s ebből eredeztetően<br />

indokolja a fejlesztési igényeket.<br />

A szerzők összefoglalják a kagylószűkülés csökkentésére<br />

alkalmazott nemzetközi gyakorlatot, majd ismertetik<br />

a kialakított kísérleti programot, a lefolytatott vizsgálatok<br />

és statisztikai elemzések eredményeit. Mindezek ismeretében<br />

összefoglalják azokat a javaslataikat, amelyekkel<br />

vélhetőleg a jelenleginél alacsonyabb szintre csökkenthető<br />

a kagylószűkülés gyakorisága. A felsorolt javaslatok<br />

között szerepelnek olyanok, amelyek meglévő technikai<br />

hiányosságaink felszámolását javasolják, de akadnak olyan<br />

javaslatok is, amelyek inkább technológiai, mint technikai<br />

fejlesztéssel valósíthatók meg.<br />

A szerzők átfogó vizsgálati programmal és annak<br />

eredményeivel komplex módon támasztják alá az egyes<br />

tényezőknek a beszűkülésre gyakorolt hatását. A vizsgálatsorozat<br />

keretei között az eddigiek folyamán nem volt<br />

lehetőség nagyobb adatbázis kialakítására és elemzésére,<br />

de a tanulmányban alkalmazott módszerrel fontos lenne<br />

folytatni a munkát.<br />

A publikáció kiemelten fontos területre irányítja a<br />

figyelmet, témaköre — annak eredményes megvalósítása<br />

ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong><br />

169

---

az egyes területeken — hozzájárulhat a költségek csökkentéséhez,<br />

a termelékenység növeléséhez.<br />

A publikációban elemzett folyamatok elismerésre méltó<br />

szakmai munkát bizonyítanak, tudományos igényességgel,<br />

a gyakorlatban megvalósítható módon.<br />

* * *<br />

A műszaki-gazdasági-humán témakörökben <strong>2012</strong>-es évben<br />

benyújtott innovációs pályázatok elősegítették:<br />

— a műszaki tudomány legújabb eredményeinek megismerését,<br />

ismeretek, készségek, jártasságok fejlesztését,<br />

gyakorlatban történő alkalmazását,<br />

— műszaki, szellemi termékek megismerését, bevezetésének<br />

elősegítését,<br />

— a kiemelkedő alkotó tudományos munkát végző szakemberek<br />

bemutatkozását, szakmai munkájuk megismerését,<br />

a tevékenység erkölcsi elismerését,<br />

— a műszaki kutatási eredmények gyakorlatban történő<br />

alkalmazásának megismertetését,<br />

— a tudományos műszaki-gazdasági-humán publikációs<br />

tevékenység színvonalának emelését, támogatását.<br />

Az ISD <strong>Dunaferr</strong> Zrt. és az általa alapított vagy részvételével<br />

működő társaságoknál dolgozó szakemberek<br />

bekapcsolódása az Alkotói Alapítvány célkitűzéseinek<br />

megvalósításába az elmúlt években is hozzájárult az<br />

alkotótevékenység, Dunaújváros és a régió tudományos,<br />

műszaki, gazdasági, szellemi életének fejlesztéséhez az<br />

innovációs pályázati rendszer működtetésével.<br />

A <strong>Dunaferr</strong> Szakmai Publikációért Nívódíj adományozásának<br />

célja a műszaki, gazdasági, szervezési és humán<br />

publikáció – szakcikkek, szakkönyvek, tanulmányok,<br />

konferenciákon elhangzott előadások stb. – terén kiemelkedő<br />

eredményt elérők tevékenységének ösztönzése,<br />

elismerése.<br />

Szakmai Publikációért Nívódíjban az ISD <strong>Dunaferr</strong><br />

Zrt. és az általa alapított vagy részvételével működő<br />

társaságok, illetve vele együttműködő szervezetek –<br />

egyetemek, főiskolák – pályázatot benyújtó dolgozója,<br />

hallgatója illetve teamje részesülhet.<br />

Pályázati felhívás<br />

Az ISD <strong>Dunaferr</strong> Zrt. és társaságai által alapított<br />

<strong>Dunaferr</strong> Alkotói Alapítvány Kuratóriuma pályázati felhívást tesz közzé<br />

<strong>Dunaferr</strong> Szakmai Publikációért Nívódíj<br />

elnyerésére.<br />

Pályázati díjak<br />

Az eredményes pályázatok a <strong>Dunaferr</strong> Szakmai Publikációért<br />

Nívódíj<br />

I. fokozatával 150 000 Ft,<br />

II. fokozatával 125 000 Ft,<br />

III. fokozatával 100 000 Ft.<br />

összegű anyagi elismerésben és oklevélben részesülnek.<br />

(A díj pályázatonként, nem alkotónként kerül kifizetésre.)<br />

Jelentkezés, határidők:<br />

Pályázatok benyújtása:<br />

Díjak átadása:<br />

201<strong>3.</strong> május 1-jéig<br />

201<strong>3.</strong> június 30-áig<br />

Pályázni — elsősorban — az ISD <strong>Dunaferr</strong> Zrt. és társaságai<br />

tevékenységével összefüggő hazai vagy külföldi<br />

szakmai lapban vagy egyéb kiadványként megjelent,<br />

megjelenő, illetve szakmai konferencián előadásként<br />

szerepelt műszaki, gazdasági, illetve humán publikációkkal<br />

lehet.<br />

Az Alkotói Alapítvány kuratóriumának döntése alapján<br />

a <strong>Dunaferr</strong> Műszaki Gazdasági Közleményekben<br />

<strong>2012</strong>. június 1.–201<strong>3.</strong> május 1-jéig megjelenő publikációk<br />

— a cikkekért járó hono rárium mellett — részt<br />

vesznek a pályázatban.<br />

A pályázatokat ajánlott levélben az alábbi címre kérjük<br />

beküldeni:<br />

<strong>Dunaferr</strong> Alkotói Alapítvány,<br />

2401 Dunaújváros Pf. 110.<br />

A pályázattal kapcsolatosan részletes felvilágosítást<br />

Jakab Sándor, az Alapítvány Kuratórium titkára ad.<br />

Telefonszám: 06 (25) 581-303, 06 (30) 520-5760<br />

E-mail cím: jakab@pmh.dunanet.hu<br />

Az Alapítvány Kuratóriuma<br />

170 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong>

---

Kapros Tibor *<br />

Szennyezett adszorbens regenerálási technológiájának<br />

fejlesztése a TÜKI Zrt.-ben<br />

A szennyezett levegő tisztításának az ipari üzemekben<br />

általánosan elterjedt módszere a káros komponensek<br />

adszorpciós folyamatban történő leválasztása. A TÜKI<br />

Zrt. az NFÜ által támogatott GOP-1.<strong>3.</strong>1-08/2-2009-<br />

0108 sz. projekt keretében éghető szennyező komponensekkel<br />

telítődött adszorbens töltet regenerálására<br />

alkalmas berendezést fejlesztett ki. A szerző a cikkben<br />

röviden ismerteti projekt eredményeit.<br />

In industrial plants the isolation of damaging<br />

components in an absorption process is the<br />

commonly widespread method for cleaning polluted<br />

air. Company TÜKI Zrt. in the frame of the project No.<br />

GOP-1.<strong>3.</strong>1-08/2-2009-0108 subsidized by the National<br />

Development Agency has developed an equipment<br />

that is suitable for regeneration of absorbent filler<br />

saturated with burnable polluting components. The<br />

author is presenting briefly the results of the project.<br />

A szennyezett levegő tisztításának az ipari üzemekben általánosan<br />

elterjedt módszere a káros komponensek adszorpciós<br />

folyamatban történő leválasztása. A töltet telítődése<br />

esetén ennek cseréje és a használt — esetenként veszélyes<br />

anyagokat tartalmazó — adszorbens megsemmisítése<br />

szükséges. Mindkét folyamat jelentős költségráfordítást<br />

igényel.<br />

A TÜKI Zrt. az NFÜ által támogatott GOP-1.<strong>3.</strong>1-08/2-<br />

2009-0108 sz. projekt keretében éghető szennyező komponensekkel<br />

telítődött adszorbens töltet regenerálására<br />

alkalmas berendezést fejlesztett ki. A termikus-katalitikus<br />

deszorpcióra alapozott rendszer prototípusának telepítésére<br />

a társaság Miskolc-Egyetemváros-i kísérleti csarnokában<br />

került sor. A kifejlesztett technológia vázlatát az 1.<br />

ábra mutatja be.<br />

1. ábra: A folyamat technológiai vázlata<br />

2. ábra: A regenerálási folyamat monitoron történő megjelenítése<br />

* Dr. Kapros Tibor műszaki tanácsadó<br />

ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong><br />

171

---

A rendszer központi egysége a 12 db, egyenként kb.<br />

25 kg szennyezett adszorbenst tartalmazó kapszula fogadására<br />

alkalmas sisakkemenceként kialakított regeneráló<br />

kamra. Az adszorbens felületén megkötött szennyezőanyagokat<br />

az egységbe áramoltatott forró levegő deszorbeálja.<br />

Az éghető szennyezőket tartalmazó közeg égéslevegőként<br />

áramlik a 800 °C hőmérsékletű utóégető térbe. A távozó<br />

füstgáz hőmérsékletét hőcserélőben kb. 350 °C-ra lehűtve<br />

a maradék szennyezőanyag-tartalom katalizátoros reakciótérben<br />

bomlik le vízgőzzé és szén-dioxiddá.<br />

A prototípus berendezés festőüzemi elszívó rendszerben<br />

telítődött aktív szén adszorbens regenerálására alkalmas. A<br />

mintegy 36 órás technológiai folyamat 90%-ot meghaladó<br />

tisztítást tesz lehetővé. A kibocsátás nem haladja meg a 20<br />

ppm értéket. A katalizátor hatására a kibocsátott füstgáz<br />

NO x<br />

-tartalma kisebb, mint 40 ppm. A vezérlés képernyőn<br />

történő megjelenítését a 2. ábra mutatja be.<br />

Regeneráló közegként a hűtőlevegő kerül alkalmazásra.<br />

Az utóégetési folyamat hőigényét a szennyezőanyagok<br />

elégetése biztosítja. A rendszer felfűtése földgázzal történik.<br />

A beépített speciális tüzelőberendezéssel mind az<br />

oldószer felszabadulási folyamatának egyenlőtlenségéből<br />

adódó levegőtényező-változás, mind a kezdeti szakaszt<br />

jellemző földgáz-oldószer vegyes tüzelés viszonyai mellett<br />

egyaránt üzembiztos működés valósítható meg.<br />

A berendezés működését a tüzelőrendszer biztonsági<br />

szerelvényei és az oldószer alsó robbanási határának 40%-<br />

nál működésbe lépő vészleállási, ill. lefúvatási funkciók<br />

teszik biztonságossá.<br />

A rendszer levegő- és szennyvíztisztító berendezéseknél<br />

telítődött adszorbensek széles körének újrahasznosítását<br />

teszi lehetővé. A konkrét feladathoz illesztett optimális<br />

üzemeltetési paraméterek előzetes laborvizsgálat alapján<br />

nyernek meghatározást.<br />

Az aktív szénregenerálás kifejlesztett technológiája anyag- és hőátadási fázisok<br />

kapcsolódásával kialakított összetett technológiai rendszer, melynek központi<br />

művelete a deszorpciós fázis. A folyamat hőigényét a szennyezőanyagok elegyítése<br />

biztosítja. A hulladék-újrahasznosító technológia alkalmazása csökkenti<br />

a környezetszennyezést és jelentős költségmegtakarítást eredményez.<br />

172 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong>

---

Ifj. Bánhegyesi Attila *<br />

Hankook Tire – továbbra is az élvonalban,<br />

a minőség mindenekfelett<br />

1. kép: A Hankook gyár 2011 augusztusában<br />

A Hankook Tire a világ egyik legdinamikusabban fejlődő<br />

gumiabroncsgyártójaként innovatív, kiváló minőségű<br />

radiál abroncsokat gyárt személygépkocsik, terepjárók,<br />

SUV-ok, könnyű tehergépkocsik, buszok és a motorsport<br />

számára (mind a pályás versenyeken, mind pedig a ralin<br />

résztvevő csapatoknak). A vállalat éves bevételének mintegy<br />

5 százalékát fekteti kutatás-fejlesztésbe. A világ vezető<br />

autógyártói, mint az Audi, Chevrolet, Chrysler, Ford,<br />

2. kép: Az 500 fő befogadására alkalmas, 3 csillagos apartmanszálló, a Hankook Ház átadása (2011. június)<br />

ifj. Bánhegyesi Attila kommunikációs munkatárs, Hankook Tire Magyarország Kft.<br />

ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong><br />

173

---

<strong>3.</strong> kép: Az 500 fő befogadására alkalmas, 3 csillagos apartmanszálló, a Hankook Ház<br />

Hyundai, Kia, Opel, Renault, Volkswagen és BMW első<br />

gyári felszerelésként is a Hankook Tire abroncsait választják.<br />

A koreai vállalat világszinten több mint 18 ezer főt<br />

foglalkoztat, és több mint 180 országba szállítja termékeit.<br />

A Hankook abroncsok iránti kereslet egyre dinamikusabban<br />

növekszik világszerte, ami nélkülözhetetlenné teszi<br />

a vállalat folyamatos bővítését, korszerűsítését. 2011 októberében<br />

elindult a Hankook Tire rácalmási gyárának (1.<br />

kép) második gyáregysége, s ezzel megkétszerezte korábbi<br />

kapacitását. A rácalmási gyár egyike a világ legkorszerűbb<br />

abroncsgyárainak, és kulcsszerepet játszik a legmagasabb<br />

igényeket támasztó európai piac kiszolgálásában. A<br />

gyárbővítés 700 új munkahelyet teremtett, s általa immár<br />

naponta 34 ezer, évente 12 millió darab abroncs készül a<br />

rácalmási gyárban, amely így már több mint 2100 főt foglalkoztat.<br />

A 230 millió euró értékben megépített második<br />

üzemegység 550 millió euróra emelte a Hankook magyarországi<br />

beruházásainak teljes összegét, amely Magyarországon<br />

kiemelkedőnek számít.<br />

A számottevő magyarországi beruházásait elismerendő,<br />

a Hankook Tire 2011-ben is és az idei évben is elnyerte a<br />

rangos „Business Superbrands” díjat, mely az üzleti szektor<br />

legjobbjait díjazza azon erőfeszítésükért, hogy felelős<br />

és megbízható befektetőként működjenek hazánkban. A 15<br />

tagú, független szakemberekből álló bizottság 3000 márka<br />

és cég közül választotta a Hankook Tire Magyarországot<br />

jelentős magyarországi beruházásai mellett az évi több<br />

száz új munkahely teremtéséért, valamint az alkalmazottaival<br />

szembeni felelős magatartásért, amely sok szempontból<br />

példátlan a magyar üzleti életben.<br />

A vállalat gondos magatartását számos kitűnő példa<br />

bizonyítja. A dél-koreai abroncsgyártó tavaly majdnem<br />

300 munkanélkülinek kínált szakképzést és garantált munkahelyet<br />

annak a programnak a keretében, amelyet a regionális<br />

munkaügyi központokkal és oktatási intézményekkel<br />

együttműködésben indított 2009-ben, hogy megteremtse<br />

a lehetőséget a piaci igényeknek megfelelő szakemberek<br />

képzésére. Az Országos Képzési Jegyzékben is szereplő<br />

abroncsgyártó szakképzés tavaly köszöntötte az 500. végzőst.<br />

Szintén 2011-ben került átadásra a gyár 2 milliárd<br />

forint értékű beruházása keretében megépült Hankook Ház<br />

(2-<strong>3.</strong> kép), amely 3 csillagos színvonalú szállást nyújt a<br />

vállalat 500 dolgozójának Dunaújvárosban. A munkavállalók<br />

támogatása érdekében létrehozott modern és igényes<br />

létesítmény nemcsak szállást, hanem sport- és szabadidős<br />

lehetőségeket is biztosít lakóinak.<br />

A magyarországi beruházás második ütemének lezárulta<br />

után, tavaly novemberben legördült a 25 milliomodik<br />

gumiabroncs (4. kép) a rácalmási üzemegység gyártósoráról,<br />

decemberben pedig megállapodást kötött a cég<br />

a BMW-vel, amely szerint a Hankook gyári szerelésű<br />

gumiabroncsai kerülnek majd az új BMW 1-es sorozat<br />

modelljeire. A BMW-vel kötött legújabb együttműködés<br />

újabb mérföldkövet jelent a cég globális fejlődésének<br />

sikeres útján is, hiszen ezáltal a KIA, a Volkswagen és<br />

a Hyundai után újabb prémium autógyártó cég került a<br />

Hankook magyarországi gyára partnereinek sorába. A<br />

2011-es pénzügyi év egyébként rekorderedménnyel zárult<br />

a Hankook számára — a vállalat globális értékesítése az<br />

előző évhez képest ugrásszerűen, 20,9%-kal növekedett<br />

összesen 6484 milliárd koreai wonra (4,4 milliárd euró),<br />

üzemi eredménye pedig elérte az 566,3 milliárd koreai<br />

wont (384,8 millió euró).<br />

4. kép: A 25 milliomodik rácalmási abroncs (2011. november)<br />

A Hankook vezetése bizakodva tekint a jövőbe, s a<br />

dinamikus fejlődést továbbra is kulcsfontosságúnak tartja.<br />

Európában idén novemberben vezetik be az új, gumiabroncsokra<br />

specializált termékcímkerendszert, amelyre, mint új<br />

lehetőségre tekintenek a cégnél.<br />

174 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong>

---

Nagy József *<br />

Nívódíjas „Tiszavirág”<br />

A már megszokott helyszínen, a Magyar Vas és Acélipari<br />

Egyesülés dísztermében, <strong>2012</strong>. április 11-én tartotta éves<br />

közgyűlését a Magyar Acélszerkezeti Szövetség (Magész).<br />

Évente, e rendezvény keretében értékelik és adják át a<br />

kiemelkedő szakmai színvonalon megvalósult acélszerkezeti<br />

beruházások, építmények alkotóinak (tervező, gyártó,<br />

kivitelező) erkölcsi elismerését, „Az Év Acélszerkezete<br />

Nívódíjat”.<br />

A szakma magyarországi<br />

legrangosabb elismerését a<br />

Magyar Acélszerkezeti Szövetség<br />

2000-ben alapította, és<br />

az évek során számos hazai<br />

műtárgy, épület, híd, ipari<br />

létesítmény stb. nyerte el nem<br />

csak kimagasló műszaki megoldásaival,<br />

de eleganciájával,<br />

egyedi formatervezésével is<br />

a Gombos István Ferenczy<br />

Noémi díjas ötvös-iparművész,<br />

szobrászművész által<br />

tervezett és kivitelezett kisplasztikát<br />

(1. kép).<br />

1. kép: Gombos István kisplasztikája<br />

<strong>3.</strong> kép: A szolnoki „Tiszavirág” híd este (fotó: Pálossy Miklós tervezőmérnök, Pont-Terv Zrt.)<br />

<strong>2012</strong>-ben az első helyezést<br />

„A Szolnoki Tiszavirág<br />

gyalogos-kerékpáros híd tervezése,<br />

gyártása és építése” pályázat nyerte el. Tervezője<br />

a Pont-Terv Zrt., gyártója, kivitelezője a Közgép Zrt.<br />

(2. kép).<br />

A gyalogos-kerékpáros hidak építése napjainkban ismét<br />

előtérbe került nagyvárosainkban. Szolnok városában is a<br />

közlekedési kapcsolat kiszolgálása mellett többlet elvárásként<br />

jelentkezett a műtárgy városképben betöltött központi<br />

szerepének megfelelő megformálása.<br />

A Tisza-parti városban elkészült, új gyaloghíd egyben<br />

a megújuló város jelképévé is vált. A függesztőrudakkal<br />

hálózott, szétnyíló íveivel és rácsos pályatartójával a<br />

„tiszavirág” szárnyaihoz és bordázott testéhez hasonlítható,<br />

karcsú, légies hídszerkezet méltán vívta ki egyöntetűen<br />

a szakma legrangosabb elismerését (<strong>3.</strong> kép).<br />

Hasonlóan kiemelkedő színvonalú és műszaki tartalommal<br />

bíró pályamű, „A Margit híd szerkezeti és műemléki<br />

rekonstrukciója” című alkotás nyerte el a második helyezést<br />

(4. kép).<br />

4. kép: A felújított Margit híd (jórészt eredeti) szárnyhídja (fotó: dr. Domanovszky Sándor Széchenyi<br />

Díjas hídépítő mérnök)<br />

2. kép: Az első helyezettek (balról jobbra): Szücs József, Bóka László, Honti Ferenc (Közgép Zrt.),<br />

Pálossy Miklós (Pont-Terv Zrt.)<br />

* Nagy József PR munkatárs, Magyar Acélszerkezeti Szövetség<br />

Itt is komoly csapatmunkáról beszélhetünk. A pályázó<br />

az Mh 2009 Konzorcium. Vezetője a Közgép Zrt., tagjai<br />

A-Híd Zrt., Strabag MML Kft. és a tervező konzorcium<br />

nevében a Főmterv Zrt. (5. kép).<br />

A nívódíjas és helyezett pályaművek nagy eséllyel<br />

indulnak a Nemzetközi Acélszerkezeti Szövetség (ECCS)<br />

által kiírt nemzetközi pályázaton is.<br />

A Magyar Acélszerkezeti Szövetség „Az Év Acélszerkezete<br />

Nívódíj” átadása mellett nagy hangsúlyt fektet az<br />

oktatásra, és figyelemmel kíséri a hazai szakmai utánpótlás<br />

alakulását is.<br />

Az acélipar hazai fejlődése egyre több felsőfokú képesítéssel<br />

rendelkező, kreatív, magasan képzett szakembert<br />

igényel. Az utánpótlás hosszú távú megoldásának egyik<br />

ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong><br />

175

---

5. kép: A második helyezettek (balról jobbra): Németh Tamás, Gonda Ildikó, Bácskai Endréné, Nagy<br />

Zsolt, Honti Ferenc, Papp Zoltán, Bóka László (Mh 2009 Konzorcium)<br />

alapvető feltétele az acélszerkezeti szakma rangjának<br />

visszaállítása, emelése. Ezen gondolatok jegyében díjazza<br />

a Magész azon mérnökhallgatóknak a szakdolgozatát, diplomatervét,<br />

akik a szövetség tagvállalatainak profiljához<br />

kapcsolódó témában kiemelkedő színvonalú munkával<br />

pályáznak az „Acélszerkezeti Diploma Díj” elnyerésére.<br />

Az idei év kiemelkedő díjazottjai: Martinovich Kálmán<br />

„Többtámaszú folytatólagos gerendahíd tervezése földrengésre”<br />

diplomamunka BSc kategóriában (6. kép), valamint<br />

Nemes Márton „Víztornyok körüli széláramlások hatásának<br />

vizsgálata” diplomamunka, MSc (egyetemek végzős<br />

hallgatói közötti) kategóriában (7. kép).<br />

„Az Acélszerkezeti Diploma Díj” a kezdő szakemberek<br />

anyagi támogatása mellett egyben lehetőség a korai szakmai<br />

elismerés megszerzésére.<br />

7. kép: Az MSc kategória nyertese, Nemes Márton (jobbról) és konzulense, dr. Joó Attila<br />

6. kép: A BSc kategória nyertese, Martinovich Kálmán (középen) és konzulensei, dr. Vígh László<br />

Gergely (balról), Ájpli Béla<br />

176 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong>

---

Nagy József *<br />

20 év a hegesztés „szolgálatában”<br />

A Linde Gáz Magyarország Zrt. immár húsz éve jelen van<br />

a magyar piacon, az ország legnagyobb műszaki és egészségügyi<br />

gázokat előállító és forgalmazó vállalataként.<br />

A ’90-es évek elején a német Linde AG. vegyesvállalatokat<br />

alapított Magyarországon, így alakult meg a Linde<br />

Gáz Magyarország Kft., Linde <strong>Dunaferr</strong> Gáz Kft., Linde<br />

Gáz Miskolc Kft., Linde Gáz Kazincbarcika Kft.<br />

Az alapítást követően új palacktöltő üzemek kerültek<br />

átadásra 1990-ben Miskolcon, 1991-ben Dunaújvárosban,<br />

ahol különböző levegőgázok, gázkeverékek töltését<br />

végzik napjainkban is. A fentiekben említett négy cég<br />

egyesülésével 1992. október 1-jén megalakult a Linde Gáz<br />

Magyarország Rt., majd Zrt. répcelaki központtal és négy<br />

telephellyel.<br />

A további fejlesztések eredményeként 1998-ban Répcelakon<br />

került üzembe helyezésre az akkor Közép-Európában<br />

legmodernebbnek számító altatógáz-ellátó berendezés.<br />

Ezt követően 2001-ben kezdte meg működését az<br />

egyik legnagyobb HYCO berendezés Európában, amely<br />

nagy mennyiségben állít elő szén-monoxidot és hidrogént.<br />

A Linde további üzleti stratégiáját is folyamatosan a<br />

„nagyokkal” történő fúzió jellemezte, ennek eredményeként<br />

2001-ben létrejött a Linde és az AGA egyesülése,<br />

2006-ban pedig a Linde és az angol BOC csoport lépett<br />

fúzióra, melynek köszönhetően a Linde csoport napjainkban<br />

már több mint 100 országban van jelen termékeivel és<br />

szolgáltatásaival a világon.<br />

Csak néhány beruházást, állomást és fúziót említettünk<br />

meg az elmúlt húsz évre visszatekintve, de érzékelhető,<br />

hogy a folyamatos fejlesztések, valamint a vállalatvezetés<br />

által választott aktív növekedési stratégiának eredményeként<br />

napjainkra a Linde csoport a világ egyik legnagyobb<br />

ipari gázokkal és ehhez kapcsolódó mérnöki tevékenységgel<br />

foglalkozó vállalatává vált.<br />

A 20 éves jubileum okán, <strong>2012</strong>. június 5-én a Ramada<br />

Resort Aquaworld Budapest elegáns konferencia termében<br />

szervezett hegesztési szimpóziumon elhangzott szakmai<br />

előadások a történeti áttekintést követően bemutatták és<br />

érzékeltették azt a széles palettát, mellyel a Linde folyamatosan<br />

kiszolgálja partnereit, termékei, szolgáltatásai<br />

felhasználóit (1-2. kép).<br />

A megnyitó szavakat követően az első blokkban<br />

azon partner cégek — DLT Hegesztéstechnikai Kft.,<br />

Schwarzmüller Kft., Weinberg ’93 Kft. — képviselői<br />

vázolták az ipari gázok minőségével kapcsolatos tapasztalataikat,<br />

akik régi nagyfelhasználói a Linde termékeinek.<br />

A következő blokkban a korszerű áramforrások vizsgálatának<br />

lehetőségeiről ejtettek szót a Cloos Kft., valamint a<br />

Linde Gáz Magyarország Zrt. szakemberei. Majd bemutatásra<br />

került, egy a szakmát meglehetősen érdeklő újdonság,<br />

a Lincoln hegesztőszimulátor (<strong>3.</strong> kép), melyet az előadást<br />

követően a résztvevők ki is próbálhattak. Ez a korszerű<br />

berendezés lehetőséget teremt többek között a költséghatékony<br />

oktatáson túlmenően a virtuális hegesztés különböző<br />

szempontok szerinti értékelésére, elemzésére.<br />

* Nagy József PR munkatárs, Magyar Acélszerkezeti Szövetség<br />

A szimpózium második részének előadói (balról jobbra): Gyura László levezető elnök,<br />

dr. Dulin László, Vajas Attila, Jurányi Attila, Pálinkás László, Balogh Dániel<br />

2. kép: A szimpózium résztvevői<br />

A délután elhangzó előadások a biztonság jegyében zajlottak,<br />

a lézertechnológiák fejlesztési irányain túlmenően<br />

nagy hangsúlyt fektettek az előadók az ipari gázok alkalmazás<br />

közbeni biztonságos kezelésének ismertetésére,<br />

valamint a gázellátó rendszerek megfelelő kiépítésének és<br />

folyamatos felülvizsgálatának bemutatására is.<br />

<strong>3.</strong> kép: Gyakorlás a Lincoln Electric hegesztő szimulátorán<br />

És végül a Linde Gáz Magyarország Zrt. szakemberei<br />

vázolták a hegesztési eszközök, anyagok értékesítésének<br />

fejlődési irányait, jövőbeni lehetőségeit.<br />

A Linde Gáz Magyarország Zrt. szakemberei nem<br />

csak az elmúlt 20 évben, de a jövőben is a hegesztés és<br />

rokontechnológiák terén olyan megoldások létrehozására<br />

törekszenek, melyek megfelelnek a vevői követelményeknek,<br />

és egyben világszínvonalú technológiai, minőségi és<br />

költséghatékony megoldásokat hoznak létre.<br />

ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong><br />

177

---

Szente Tünde *<br />

120 éves az Országos Magyar<br />

Bányászati és Kohászati Egyesület<br />

* Szente Tünde rovatvezető<br />

1. kép: Dr. Nagy Lajos, az OMBKE elnöke köszönti a küldöttgyűlés résztvevőit<br />

A 2011. év beszámoló és közhasznúsági jelentés, a <strong>2012</strong>.<br />

évre tervezett tevékenység (120 éves az egyesület, 250<br />

éves a Selmeci Akadémia) elfogadása, a szakmát övező<br />

negatív előítéletek megváltoztatása, valamint a szellemi<br />

és tárgyi örökség védelme volt a fő témája az OMBKE<br />

küldöttgyűlésének.<br />

Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület<br />

május 18-án tartotta éves küldöttgyűlését Budapesten a<br />

MTESZ Kossuth téri Székházában. A Himnusz eléneklése<br />

után dr. Nagy Lajos elnök köszöntötte a megjelenteket,<br />

majd közösen tisztelegtek az elhunyt tagtársak emléke<br />

előtt. Dunaújvárosi tagtársaink közül Patyi István és dr.<br />

Szabó Ferenc távozott el.<br />

— Egyesületünk egyik nagy feladata, szakmáink helyzetbe<br />

hozása — kezdte köszöntőjét dr. Nagy Lajos, az<br />

OMBKE elnöke. — Az ország ásványi anyag és energia<br />

ellátottsága indokolná, hogy újra foglalkozzunk a<br />

magyarországi ásványvagyon hasznosításával, a lehetőségek<br />

feltárásával, bemutatásával. Komoly harcot kell vívni<br />

már meglévő, működő bánya, erőmű fennmaradásáért. A<br />

hazai bányászat és kohászat helyzetét elemző, a döntéshozókhoz<br />

is eljuttatott tanulmányt újból elő kell venni,<br />

és a változásokhoz igazítani. A politika szereplőinek, a<br />

gazdaság irányítóinak a lehetőségeket kell bemutatni,<br />

eléri náluk azt, hogy számoljanak a bányászattal, számoljanak<br />

a kohászattal, hiszen ezek produktuma nélkül<br />

elképzelhetetlen a jól működő gazdaság és társadalom. Ma<br />

már mind a két szakma a legszigorúbb környezetvédelmi<br />

követelményeknek, előírásoknak is meg tud felelni. A mai<br />

technológiákkal képesek vagyunk környezetkímélő módon<br />

termelni. Naivitás azt akarni, hogy semmilyen változást<br />

ne okozzunk a környezetünkben, hiszen ahol az ember<br />

megjelenik, valamilyen tevékenységet végez, óhatatlanul<br />

sérül a környezet, sérti a természet kialakult rendjét.<br />

Mindig az egészséges határt, a kompromisszumot kell<br />

megtalálni, hiszen a saját létfenntartásunkhoz szükség van<br />

a természettől elvett erőforrásokra, nyersanyagokra, foszszilis<br />

energia alapanyagokra. Mindent el kell követni azért,<br />

hogy tisztán lássanak politikusaink. A szakmáink soha<br />

nem alamizsnából éltek, nem koldulni akarunk, helyette<br />

olyan jogi és gazdasági környezetre vágyunk, amelyben a<br />

bányák, a kohászati vállalkozások üzemelni, működni tudnak.<br />

Egyesületünk másik nagy feladata a hagyományőrzés,<br />

hagyományápolás. Tavaly százharminc rendezvényünk<br />

volt. Tevékenységünk összehangolása adhat reményt arra,<br />

hogy szakmáinkat rangján kezeljék a politikusok - mondta<br />

dr. Nagy Lajos, majd felhívta a küldöttek figyelmét az év<br />

két legrangosabb eseményére, az egyesület fennállásának<br />

120 éves, a Selmecbányai Akadémia létrehozásának 250<br />

éves évfordulójára.<br />

Az évértékelő beszámolót dr. Lengyel Károly főtitkár<br />

ismertette: — Az egyesület taglétszáma 2011. december<br />

31-én 3047 fő volt. Az egyetemi osztályban és a dunaújvárosi<br />

szervezetben a fiatalok elmaradhatatlan szereplői<br />

a rendezvényeknek, amelyeknek szervezésében és lebonyolításában<br />

is közreműködnek. A tagság több, mint fele<br />

nyugdíjas, közel 20%-a 75 évesnél idősebb.<br />

A legidősebb tag Szomolányi Tibor gépésztechnikus,<br />

tavaly töltötte be 100. életévét. A legrégebbi tagjai 68 éve,<br />

1944-ben léptek be az egyesületbe: Horváth László József<br />

okleveles bányamérnök és dr. Szőke László okleveles<br />

kohómérnök.<br />

Nemzetközi és hazai rendezvények<br />

A korábbi évekhez hasonlóan, 2011-ben is számos központi<br />

és helyi rendezvényt, szakmai napot, konferenciát,<br />

továbbképzést, találkozót, szakestélyt szervezett az egyesület.<br />

A tagok szakmai utakon keresztül a határainkon<br />

túlra is eljutottak, Horvátországba, Boszniába, Romániába,<br />

Szlovákiába.<br />

2. kép: A küldöttgyűlés elnöksége<br />

178 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong>

---

A 2011. év kiemelkedő eseménye volt az I. Közép- és<br />

Kelet-Európai Nemzetközi Olaj- és Gázipari Konferencia<br />

és Kiállítás Siófokon. Az egyesület Budapesten rendezte<br />

meg közel száz fővel a Clean Technologies nemzetközi<br />

vaskohászati konferenciát. Az OMBKE képviselői Hollandiában<br />

részt vettek a 14. Európai Bányász–Kohász<br />

Találkozón. A következő Kassán lesz. A tagság szempontjából<br />

két határon túli, évente megtartott jelentős esemény<br />

a Selmecbányai Szalamander Ünnepség és az Erdélyi<br />

Magyar Műszaki Tudományos Társasággal közösen szervezett<br />

Bányászati, Kohászati és Földtani Konferencia. A<br />

2011. szeptemberi Szalamander ünnepségen közel 350<br />

fővel vettünk részt, megkoszorúztuk a professzorok sírjait<br />

<strong>3.</strong> kép: A küldöttgyűlés dunaújvárosi résztvevői<br />

és az 1848-as Honvéd szobrot. A Földtani Konferencián<br />

Gyergyószentmiklóson, mintegy 100 fő képviselte az<br />

egyesületet. Jelen voltunk a Selmecbányai Akadémiai<br />

Napokon, valamint Rozsnyón, a szlovák bányász települések<br />

találkozóján.<br />

Az OMBKE társrendezőként részt vett a központi<br />

bányászati ünnepségen Tokajban, ahol dr. Nagy Lajos elnökünk<br />

egyesületi elismerést nyújtott át Pavol Balzankának,<br />

Selmecbánya volt polgármesterének. Egyesületünk tagjai<br />

szerte az ország bányász településein megemlékeztek a<br />

bányászat mártírjairól. A Nemzetgazdasági Minisztérium<br />

Margit körúti székházában megrendezett központi Szent<br />

Borbála napi ünnepségen 2011 decemberében két tagtársunk<br />

kapott Borbála érem miniszteri kitüntetést (egyikük<br />

Hevesi Imre dunaújvárosi tagtársunk, szervező titkárunk<br />

– a szerk.). Szent Borbála napi megemlékezést tartottunk<br />

Budapesten, a Szent Gellért Sziklatemplomban, ezen kívül<br />

Miskolcon, Pécsett, Tapolcán, Gyöngyösön, Visontán,<br />

Komlón, Dunaújvárosban, Tatabányán, Dorogon, Solton,<br />

Szegeden, Füzesgyarmaton, Nagykanizsán.<br />

Szülőházán emléktáblát avattunk a Bányász himnusz<br />

szerzője, Kunoss Endre születésének 200. évfordulóján.<br />

A Bányászati Szakosztály közel száz fő részvételével<br />

konferenciát rendezett „A magyarországi kis- és közepes<br />

aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezése<br />

bányászati módszerekkel” címmel Bátaapátiban. Az<br />

Öntészeti Szakosztály és a Magyar Öntészeti Szövetség<br />

közös szervezésében került megrendezésre a 21. Magyar<br />

Öntőnapok Győrben. Megtartottuk Visegrádon a hagyományos<br />

Munkavédelmi Konferenciát és Fórumot. A Fémkohászati<br />

és az Öntészeti Szakosztály Mosonmagyaróvári<br />

helyi szervezete bonyolította a XVIII. Szigetközi Napokat.<br />

2011 szeptemberében került sor a szokásos Fazola-napokra<br />

Miskolcon. A Fémkohászati szakosztály a Miskolci<br />

Egyetemen tartotta a 12. Fémkohászati Napokat. A 117<br />

éves „Jó szerencsét!” köszöntés alkalmából emlékülés volt<br />

Várpalotán a Jó Szerencsét Művelődési Központban. A<br />

Dorogi helyi szervezet megalakulásának 90. évfordulójára<br />

több rendezvényt is szervezett. Az Alföldi Helyi Szervezet<br />

a Hajdúszoboszló-36-os fúrás kitörésének 50. évfordulójára<br />

emlékezett Nagyhegyesen. A borsodi és a pécsi<br />

helyi szervezet tagsága részt vett a Miskolci és a Pécsi<br />

Bányakapitányság alapításának 100 éves évfordulójára<br />

megrendezett konferenciák és szakestélyek szervezésében.<br />

A Borsodi helyi szervezet „A szénbányászat jövőképe<br />

az Észak-magyarországi régióban” címmel konferenciát<br />

szervezett. A Vaskohászati Szakosztály megtartotta szokásos<br />

Luca-napi szakestélyét. A Fémkohászati Szakosztály<br />

megrendezte március 15-ére emlékezve szakmai napját és<br />

ünnepi vezetőségi ülését. Székesfehérváron szakestéllyel<br />

emlékeztek a KÖFÉM alapításának 70 éves évfordulójára.<br />

A korábbi évekhez hasonlóan februárban tartottuk Lillafüreden<br />

a hagyományos Bányász–Öntész Bált. A tiszteleti<br />

tagok és seniorok szokásos évzáró találkozóját Budapesten<br />

tartottuk.<br />

Az egyesület lapja az idén 145. évfolyamát megért<br />

Bányászati és Kohászati Lapok. Szaklapjai a Bányászat,<br />

Kohászat valamint a Kőolaj- és Földgáz. Az OMBKE<br />

saját internetes honlapot (www.ombkenet.hu) működtet.<br />

Az egyesület eddigi székhelyéről, a Fő utcai irodaházból<br />

a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés Október 6. utcai<br />

irodaházába költözött — tájékoztatta a küldöttgyűlés résztvevőit<br />

dr. Lengyel Károly főtitkár.<br />

Kitüntetések a kiemelkedő egyesületi munkáért<br />

4. kép: Kiemelkedő egyesületi munkáért járó oklevél és plakett<br />

A szöveges beszámoló, a közhasznúsági jelentés, számviteli<br />

beszámoló, az ellenőrző bizottsági jelentés, az<br />

alapszabály módosítására vonatkozó előterjesztés elfogadása<br />

után a választmány a küldöttgyűlésnek tiszteleti<br />

tagválasztást javasolt. Az egyesület céljaiért végzett munkája<br />

elismeréseként tiszteleti taggá választották dr. Szücs<br />

László okleveles kohómérnököt, aki átvehette dr. Nagy<br />

Lajostól az egyesület emblémájával ellátott aranygyűrűt<br />

és oklevelet. Az egyesület elnöke kitüntetéseket adott át,<br />

ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong><br />

179

---

Az OMBKE tisztségviselői<br />

Elnök:<br />

Alelnökök:<br />

Főtitkár:<br />

Főtitkárhelyettes:<br />

Ügyvezető igazgató:<br />

Dr. Nagy Lajos<br />

Erős György<br />

Hajnal Attila<br />

Dr. Havasi István<br />

Holoda Attila<br />

Katkó Károly<br />

Dr. Lengyel Károly<br />

Kőrösi Tamás<br />

Dr. Gagyi Pálffy András<br />

Tiszteleti taggá választották dr. Szücs Lászlót<br />

5. kép: Tiszteletbeli taggá választott dr. Szücs László<br />

a Vaskohászati Szakosztály Dunaújvárosi Szervezete több<br />

tagjának. Kiemelkedő egyesületi munkáért oklevelet és<br />

egyesületi plakettet adományozott Szente Tündének. Egyesületi<br />

oklevelet vehetett át Mihaldinecz Réka, valamint a<br />

Dunaújvárosi Főiskola hallgatói közül Szabó Ilona Réka,<br />

Csillahó Tamás és Pogonyi Tibor. Sóltz Vilmos Emlékérmet<br />

kapott Rédei András 50 éves egyesületi tagságért.<br />

A 40 éves tagságért járó Sóltz Emlékérem kitüntetésben<br />

részesült Barcsik László, Dömötör Zsolt, dr. Hanák János,<br />

Hetényi István, Horváth István, Horváth Tamás, Kállai<br />

Gábor, Kovács Mihály, Králik Gyula, Lehoczki József,<br />

Leszl Béláné, Pöstényi Balázs, Réti Vilmos, Szekeres István<br />

valamint Villányi Károly.<br />

Dr. Szücs László Lebesbényén született 1948-ban. A Miskolci<br />

Nehézipari Műszaki Egyetemen diplomázott 1972-<br />

ben, ugyanitt védte meg doktori értekezését 1996-ban.<br />

A Budapesti Műszaki Egyetemen menedzser gazdasági<br />

mérnök diplomát szerzett. A Dunai Vasműnél 1972-ben<br />

kezdett el dolgozni, olvasztár segédtől a vezérigazgatóhelyettesig<br />

jutott, 2006-ban lett nyugdíjas. Néhány társával<br />

együtt a nevéhez is kötethető a nyersvasgyártás fennmaradása<br />

a <strong>Dunaferr</strong>nél. Szakcikkek szerzője, szakmai<br />

konferenciák rendszeres résztvevője, előadója. Szakmai<br />

kapcsolatot épített ki az utánpótlás nevelése érdekében a<br />

Miskolci Egyetemmel, a Budapesti Műszaki Egyetemmel<br />

és a Dunaújvárosi Főiskolával. A <strong>Dunaferr</strong> nagy múltú<br />

szakmai folyóiratának, a <strong>Dunaferr</strong> Műszaki Gazdasági<br />

Közleményeknek főszerkesztője.<br />

Az OMBKE-nek 1973 óta tagja. A Vaskohászati Szakosztály<br />

Dunaújvárosi Szervezetének vezetőségi tagja,<br />

1998-2006 között a szakosztály elnöke, választmányi tag.<br />

Magas színvonalon végzett szakmai és egyesületi munkája<br />

elismeréseként számos kitüntetésben részesült: Kiváló<br />

Kohász (1981), Kiváló Dolgozó (1976, 1978, 1980, 1989,<br />

1994, 2000), Miniszteri Elismerő Oklevél (1998), Év<br />

Menedzsere (2001), Szent Borbála Emlékérem (2002),<br />

Borovszky-díj (2006), Kerpely Antal emlékérem (1997),<br />

Debreceni Márton Emlékérem (2004)<br />

6. kép: A küldöttgyűlés után a MTESZ Kossuth téri székháza előtt: Bocz András, dr. Szücs László,<br />

Mihaldinecz Réka, Leszl Béláné, Szente Tünde, Mihalik Sándor<br />

A hozzászólásokban dr. Nyitrai Dániel felvetette a<br />

műszaki múzeumok ellehetetlenülésének problémáját, Klement<br />

Lajos örömmel konstatálta a fiatalok érdeklődését az<br />

egyesületben folyó munka iránt. Míg néhányan a határozatok<br />

megfogalmazásán szorgoskodtak, a küldöttek Holoda<br />

Attila előadását hallgatták a 75 éves magyar szénhidrogénbányászatról.<br />

A küldöttgyűlés határozatainak elfogadását követte az<br />

elnöki zárszó, valamint a Bányász, Kohász és Erdész himnuszok<br />

eléneklése.<br />

7. kép: Tiszteleti tagságért járó oklevél és aranygyűrű<br />

180 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong>